Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

nokok is fegyverhez segítették az ellenforradalmárokat. így a megye területén az ellenforradalmárok könnyűszerrel 840 db különböző lőfegyverhez és nagymennyiségű lőszer birtokába jutottak. A rendőrkapitányság egyes beosztottjainak árulása következtében a megyei forradalmi tanács elvitte az MDP megyei bizottságától azt a 30 db géppisztolyt és 50 db TT pisztolyt, amit a rendőrségtől kapott október 25-én az apparátus tagjainak felfegyverzésére és a székház védelmére. A megyei pártbizottság több alkalommal megkísérelte a kommunisták felfegyverzését, azonban Tóth István alezredes megtagadta ez ehhez szükséges fegyvereket. November 8-án a hadosztály politikai osztálya karhatalmat szervezett a hivatásos tisztekből. Először csak 22 fő jelentkezett, később a tiszti nyilatkozat aláírása után

1 ez a karhatalom 90 főre szaporodott. A tiszti nyilatkozatot azonban aláírták olyan tisztek is, akik nem értettek egyet a Kádár-kormánnyal, ezek aztán tovább fertőzték és ingadozóvá tették az egész tiszti állományt, annak ellenére, hogy november 4-e, azaz a szovjet csapatok Békés megyébe történt bevonulása után azonnal letartóztatták Tóth, Biczó és Galánfy alezredeseket 15 fő hangadó beosztottjukkal együtt. A hadosztálytörzs tisztikarából teljesen szilárdan csupán a politikai osztály beosztottjai és még mintegy 15 kommunista tiszt állt. 40 tiszt semlegességet tanúsított. A többiek kisebb nagyobb mértékben helyeselték az ellenforradalom előretörését. Ilyen körülmények között végzett a hivatásos tiszti karhatalom a rendőrséggel karöltve útlezárásokat, járőrözéseket Békéscsabán s november vége felé 18-18 főből [álló] alegységet küldött ki állandó szolgálatra Gyula és Szeghalom járási székhelyekre. November 14-én az orosházi tüzérezred is szervezett tiszti karhatalmi egységet, s egy 20 főből álló alegységet kihelyezett a mezőkovácsházi járásba. Azonban ezt a tiszti karhatalmat Szarka Dániel őrnagy és Kristóf Bertalan őrnagy fertőzte. Ilyen körülmények között a tiszti karhatalmi egységek nem léptek fel erélyesen a rendbontókkal szemben, de nem is léphettek fel, mert nem volt fegyveres erő a hátuk mögött, hiszen a legénységi állomány még október végén széjjelszéledt. Gyomán is alakult november közepén egy 12 főnyi tiszti karhatalmi egység a járási kiegészítő parancsnokság épületében, olyan kommunista tisztekből, akiket elüldöztek egységüktől, vagy éppen tanfolyamon érte őket az ellenforradalom. A rendőrség és a tiszti karhatalom gyengeségét látva az ellenforradalmi bandák gátlástalanul szervezték a sztrájkot, a különböző tömegtüntetéseket pozíciójuk megerősítésére s nem riadtak vissza a párt- és állami objektumok kifosztásától, összezúzásától és felégetésétől sem. Az egyre forrósodó légkörben, december 5-én kezdték meg a megyei és járási MSZMP intézőbizottságok egy átütő erejű karhatalom szervezését a tartalékos tisztekből, mivel a hivatásos tisztek jórészében nem bíztak. A karhatalom szervezése lassan ment. A megyei intézőbizottság két munkatársát a szervezőmunka közben Dobozon bántalmazták és menekülésre késztették. A járási pártbizottság egyik tagját, Barkász Károly elvtársat és Horváth József főhadnagyot, a sarkadi járási kieg. parancsnokát, a karhatalom szervezése közben Geszten bántalmazták életveszélyesen