Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

zátehetjük ehhez még a mezőgazdaságból kiszorult kulákokat és kulákcsemetéket, akik túlnyomó részben üzemekben, vállalatokban húzódtak meg és a kedvező alkalmat várták, hogy lecsapjanak demokratikus rendszerünkre.

2 Ez a kategória volt az, amely aktív szerepet vállalt az ellenforradalom időszakban és komoly gazdasági károkat okozott a különböző sztrájkokkal, vagy a munkástanácsokba befurakodott ellenséges elemek a jogtalan bérkifizetésekkel. [...] [...] A fasiszta erők komoly károkat okoztak mezőgazdaságunknak. Ki ne emlékezne arra, hogy falun is megmozdultak azok az erők, amelyek elérkezettnek látták az ő idejüket, akik elővették a szekrényben porosodó kakastollas kalapokat, hogy a levitézlett szolgabírók újból elfoglalják a helyüket, hogy a fasiszta, népellenes főjegyzők sétáljanak be újból a községházára s zavarják el a nép által demokratikusan, törvényesen megválasztott munkás, vagy paraszt tanácselnököt, sőt az egész végrehajtó bizottságot. Ezek az elemek, ha másként nem ment, akkor erőszakkal oszlatták fel termelőszövetkezeteinket, hurcolták széjjel a közös tulajdont. Ezek az igen tisztelt urak egyet azonban számításon kívül hagytak, mégpedig azt, hogy dolgozó parasztságunk, mindenekelőtt a szocialista szektorokba tömörült dolgozó parasztságunk látta, hogy az ellenforradalom ismét rabszolgává, nyomorba akarta vinni megyénk dolgozó parasztságát. Ezzel magyarázható az is, hogy megyénkben az ellenforradalmi fegyveres csapatok garázdálkodása ellenére is szilárdan álltak lábukon, főleg az 1949-ben alakult termelőszövetkezetek. Megyénk területén 1956. október elején 234 mezőgazdasági termelőszövetkezetünk volt, 21 ezer 555 család, 26 ezer 196 taggal, 199 ezer 254 kat. hold földdel. Az ellenforradalom hatására 138 szövetkezet feloszlott, decembertől kezdve a volt termelőszövetkezetek tagjai a teljes önkéntesség alapján újra kezdték szervezni szövetkezeteinket és jelenleg 199 mezőgazdasági termelőszövetkezetben 11 143 család, 13 494 taggal, 125 999 kat. hold földön gazdálkodik. Ezek az elért eredmények, melyek valóban a termelőszövetkezeti tagok önkéntes elhatározásán alapulnak, igazolják, hogy falun erős gyökeret vert a kollektív mezőgazdaság. [...] [...] Pártunk és kormányunk a beadás eltörlésével, a vetési kényszer megszüntetésével, a termelőszövetkezeti mozgalmunkban lévő hibák, hiányosságok felszámolásával, a földügyek rendezésével stb. komoly kedvezményt adott dolgozó parasztságunknak. Egyes elemek mindezt a kedvezményt úgy próbálják feltüntetni, hogy ez az „ellenforradalmi erők által hozott kedvezmény". Az ilyen elméletet határozottan vissza kell utasítani. Emlékezzenek vissza dolgozó parasztjaink, hogy az MDP 1956. júniusi határozata

3 már foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s később, 1956. október hónapban, nyilvánosság előtt a Szabad Népben is megjelent a begyűjtéssel és a termelőszövetkezetek szervezésével kapcsolatos határozat.

4 A dolgozó parasztságunk számára nyújtott kedvezmények tehát pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és kormányunk által nyújtott kedvezmények. [...] [...] Rendkívüli komoly károkat okozott a magyar kommunista mozgalomnak és a nemzetközi munkásmozgalomnak is a Nagy Imre-Losonczy-csoport áruló, revizionista, kártevő tevékenysége. A párttagság jelentős számát megfertőzték revizionista nézeteikkel, frakciós tevékenységükkel pedig a ma-