Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A gyulai járási tanács vezetőit a városban alakult „forradalmi bizottság", a járási tanácsapparátus egyes dolgozói, valamint a községekből behívott, sok esetben csak bólogató küldöttek segítségével távolította el, s helyükbe a tanácsapparátusból dr. Durkó Ferenc szabálysértési előadót, korábban vármegyei Il-od főjegyzőt vb-elnöknek, a titkárság jogügyi előadóját vb-titkárnak választották meg.

4 Az orosházi járási tanács vb és vezetői eltávolítását az úgynevezett „járási forradalmi tanács" végezte, mely túlnyomó többségben a járási tanács apparátusból, volt járási begyűjtési hivatalvezető elnökletével alakult meg.

5 Hasonló metódust követeltek az ellenforradalmárok a sarkadi járási tanács vezetőinek eltávolításánál is. Gyomán, Békésen a helyi ellenforradalmi szervek a beszervezett csőcselék, s azokat vezető volt csendőrök és más osztályidegen elemek segítségével végezték el a járási vb-vezetők eltávolítását, a vb munkájának megbénítását.

6 Hasonló módon folytak le a vb-vezetők eltávolításának mozzanatai a megye községeiben, s városaiban is.Természetesen a járásokban s községekben is oly személyek kerültek vb-vezetőként beállításra, akik az ellenforradalom teljes bizalmát élvezték, sőt túlnyomó többségben annak vezetői voltak. Pl. a fent felsorolt eseteken kívül a sarkadi járási tanács vb-elnöke Balogh Imre „járási forradalmi elnök" lett, elnökhelyettese Hajnal Zoltán többévi börtönbüntetés után kiszabadult személy. Ujszalonta községben Csete István kulákot vbelnöknek s Kemény Sándor horthysta őrmestert vb-titkárnak állították be. Ezeken kívül számtalan példát lehetne felsorolni a leváltási módszerek s a leváltott vezetők helyett beállított új vezetők személyére vonatkozóan. Általában megyénkben az volt a jellemző, hogy úgy a vb-vezetői, mint a vb-tagjai, valamint a tanácsapparátus dolgozói közül a kommunistákat, a párthoz és néphez hű dolgozókat akarták eltávolítani, s ha ideig-óráig még tartottak is meg egyes vb-vezetőket, mint pl. a mezőkovácsházi járásban 2 községi vb-titkárt, a gyomai járási vb-elnökhelyettesét s titkárát, a szeghalmi járási vb-elnökhelyettest, az csak azért történt, mert helyüket nem tudták betölteni, s ezekhez a személyekhez a tömegek egy része ragaszkodott. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy több helyen, pl. a mezőkovácsházi, orosházi, sarkadi, gyulai járásokban a tanácsapparátusok dolgozóinak egy része hű kiszolgálója volt az ellenforradalomnak a végrehajtó bizottságok munkája megakadályozásában, a vb-vezetők leváltásában tevékenyen részt vettek, s így okozói voltak annak, hogy a végrehajtó bizottságok helyett az ellenforradalmi szervek tudták átvenni az államhatalom és államigazgatás vezetését. A városok közül Békéscsaba városnál a vb-elnökét, Gyula városban a vbelnökhelyettest s titkárát, Orosháza városban a vb-elnökhelyettesét és titkárát távolították el. A városokban különösen erős volt az ellenforradalmi szervek nyomása, minek következtében a bennmaradt vezetők s a vb-tagok, de a tanácsapparátus sem tudott a mind jobban elszaporodó törvénytelen követelésekkel szembehelyezkedni. A városoknál meg kell jegyeznünk még azt, hogy pl. Orosházán a „forra-