Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A megye területén az üzemek dolgozói - az élelmiszeripari üzemek kivételével - a követelések teljesítésének biztosításáért folyamatosan sztrájkoltak. Ezeket a sztrájkokat az ellenforradalmi szervek szervezték s irányították. A legkülönbözőbb követelések hangzottak el, s ezek nagy része teljesíthetetlen volt. Az üzemi sztrájkokkal egyidejűleg a megalakult üzemi munkástanácsok a legkülönbözőbb bérkövetelésekkel léptek fel a dolgozók kívánságai alapján. Igen sok üzemben előfordult, hogy a béreket önkényesen felemelték, a sztrájk idejére is teljes bért fizettek, sőt olyan eset is történt néhány üzemben, hogy a mutatkozó terven felüli nyereséget széjjelosztották a dolgozók között, vagy nem engedélyezett természetbeni juttatásokat biztosítottak a dolgozók részére. Az események következtében az állam iránti kötelezettség teljesítése teljesen leállt. Miután a kormány kinyilatkoztatta az állami begyűjtés megszűnését, ezt azonosították a más, állam iránti kötelezettség teljesítésének megszüntetésével is, s így adófizetés heteken keresztül nem történt. Ezeknek az eseményeknek velejárója volt, hogy a termelőszövetkezetek vonalán is megindult a bomlás. Október hó végére mintegy 138 tsz a 234 tsz közül mozgásba került. A bomlás elsősorban ott indult meg, ahol korábban az erőszakos felfejlesztés legjobban érvényesült, pl. Dévaványán, Vésztőn, Bélmegyeren. Különböző jelszavak hangzottak el, követelték az 1945-ös állapot visszaállítását, emlegették az „ősi juss" kérdését. Az ellenforradalmi szervek, s a mögöttük álló befolyásolható tömeg egyes helyeken agresszíven lépett fel az oly szövetkezetekkel szemben, melyek feloszlani nem akartak, például Körösladány, Gyulavári. A tsz-ek felbomlásával kapcsolatban oly jelenségek voltak, hogy a korábban kilépett személyek is jelentkeztek tanyáikért, állataikért. Például Nagykamaráson 40 mázsa kukoricát és 30 mázsa árpát vittek el az 1953-ban kilépők. Sarkadkeresztúron, Dévaványán és még több helyen a tsz felszerelését és állatait széjjelhurcolták. Volt olyan jelenség is a szeghalmi járásban, hogy a korábbi időben a község parasztjaitól adóhátralék címén lefoglalt, s a tsz-nek átadott állatokat követelték vissza régi tulajdonosaik. Meg kell említenünk még azt, hogy a községi tanácsokat közvetlenül irányító járási tanácsok végrehajtó bizottságai, mivel a járási ellenforradalmi szervek nyomása következtében a községi végrehajtó bizottságokhoz hasonló helyzetbe kerültek, nem tudtak gátat szabni az eseményeknek, s irányításukat a községi végrehajtó bizottságok nem is fogadták el. 2. A tanácsszervek stabilizálására, s az általános helyzet megjavítására tett intézkedések, azok eredményei Az ellenforradalmi események következtében, különösen a békéscsabai forradalmi tanács megalakulása után a megyei tanács végrehajtó bizottsága munkája is a legnagyobb mértékben megnehezült. A megyei tanács vb-elnökét korábbi magatartása miatt a vb visszahívta,

2 s helyébe Kávási Ferenc vb-elnökhelyettest választotta meg a vb elnökévé. A békéscsabai ún. „forradalmi tanács" átvette az irányítást, a megyei vb-t bizonyos fokig félreállította, s mivel