Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

tás nélkül hagyták az alárendelteket. Hiba volt az, hogy a forradalmi tanácsok megalakítása magasabb egységektől indult ki. 2. A honvédség nem volt egységes, maga a tisztikar széthúzott, és látszott az, hogy a legénységállomány részére a tisztek nem tudtak parancsot adni, vagy a parancsot nem hajtották végre. 3. A politikai apparátus az elmúlt időkben a helyzetet nem tudta felmérni, a politikai oktatás teljesen brosúrákra volt építve, el volt szakítva a gyakorlati élettől. Ez arra enged következtetni, hogy a pol. helyettesek dogmatikusan oktattak. A hadseregben a fegyelmet jobban meg kell szilárdítani, az alárendelt parancsnokok felé nagyobb bizalmat kell adni. A tisztikart jobban meg kell válogatni, hogy a hadseregbe karrierista tőkés vagy fasiszta elemek ne kerülhessenek be, mert ez a hadsereg szétbomlasztásához vezet. Az októberi események kialakulását nagyban elősegítette az, hogy a fegyveres erőt nem lehetett karhatalmi célokra igénybe venni, és ez nagymértékben befolyásolta az események további alakulását. 4. A forradalmi katonatanácsok megingatták az egyszemélyi parancsnoki vezetést, aminek következtében a hadsereg fegyelme meglazult, majd később a hadsereg szétzüllesztéséhez vezetett. A november 4-ét követő időszakról A november 4-i események után ügyeletesi szolgálat november 6-tól kezdve lett újból felállítva. November 15-ig több esetben magas rangú szovjet katonatisztek keresték fel a kieg. pság.-ot megyei kommendatúra felállítása céljából. Mivel a helyiségeket nem találták megfelelőnek, bejelentették, hogy egyelőre nem veszik igénybe az épületet. November közepe táján az újjáalakult megyei párt intézőbizottság megbízásából Pankotai István szds. megindította a járási székhelyeken a polgári népőrségek karhatalmi szervezését, melybe kommunista tart. tiszteket, párttagokat szerveztek, ez sikerrel járt Szarvas, Békés, Gyoma, Sarkad járásokban. Később a mindjobban erősödő belső és külső ellenforradalmi erők ezt az akciót nagymértékben gátolták. November végén (tiszti nyilatkozatok aláírásakor) Ispánovits József őrgy. és Pankotai István szds. lelátogatták az összes parancsnokságot, ahol a kieg. pk.-ok utasítást kaptak a további karhatalmi munkálatokra és szervezésre vonatkozóan. November hó 7-től kezdődően a Békés Megyei Kieg. Pság. személyi állománya a helyőrség megmaradt katonai állománya közül elsőnek vett részt, kb. 8-10 napon keresztül szovjet egységekkel útlezárások éjjeli és nappali biztosításában. A november 4-i események után a régi pártvezetőség 2 tagja több elvtárs segítségével megindította a politikai beszélgetéseket, aminek eredményeképpen november hó közepén megalakult az MSZMP alapszervezete 19 taggal és az ideiglenes elnökség vezetőjévé újból Pankotai István szds.-t választották meg, tagokká pedig két új elvtársat, Ladányi fhdgy.-ot és Bugyi János hdgy.-ot.