Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

senki visszaállítani a parasztságot nyomorba döntő kapitalizmust. Számos értelmiségi nevében hangoztatta Krajcsovics Pál, megyei tisztiorvos, hogy szigorú rendszabályokkal kell fellépni a provokátorokkal szemben. Ilyen izzó hangulatban, fegyveres harcra is készen láttak munkához szerdán reggel üzemeinkben a munkások, szántáshoz, vetéshez az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok. S nemcsak megyénkben, hanem az egész országban. Ilyen hangulatban fogalmaztak meg száz és száz üzemben, községben, hivatalban táviratot a központi vezetőségnek, s a kormánynak, haragos felháborodással illették az ellenforradalmárok romboló gaztetteit, biztosították a pártot és a kormányt egységes, szilárd helytállásukról. Ezen az egységes, hatalmas erejű, harcos helytálláson megtörik minden további provokáció. Ez az egységes erő visszautasít mindenkit, aki kezet emel dolgozó népünk államára, pártjára, békés termelő és alkotó munkájára. S támadók nemcsak Budapesten vannak. Számosan vannak támadásra készen, megfelelő alkalomra várva, a vidéki városokban és falvakban is. S ha támadni még nem is merészkednek, de levetik álarcukat, és sehonnai bitangok módjára igyekeznek bujtogatni, zűrzavart, pánikot kelteni. Vannak megyénkben is néhányan, akik arról próbálják meggyőzni a hiszékeny embereket, hogy „az ellenforradalmárok igaz ügyért harcolnak". S ehhez hozzáteszik: „kellene egy kis budapesti esemény, egy kis ellenforradalmi akció lent vidéken is". Vagyis vérontást, gyilkolást, rablást, fosztogatást akarnak előidézni megyénk városaiban és falvaiban is. Halottak sokaságát akarják, gyászba, szomorúságba dönteni az egész országot, úgy, ahogy Budapesten tették, ahol a vérrel öntözött kövezetre anyák és árvák könnye is hullt. S mindezt a „szabadság" jelszava alatt, a „nép érdekeire" hivatkozva teszik. Tűrheti-e tétlenül ezt a sok borzalmat apa és anya? Tűrheti-e az, akiben egy csepp emberi és hazafias érzés van, hogy megátalkodott kalandorbandák tovább folytassák a dicstelen és céltalan testvérharcot? A válasz csak az lehet, hogy nem, és az, hogy elhallgattatjuk a bujtogatókat és az, hogy örökre elvesszük a kedvét minden szadista hordának attól, hogy kezet emeljen dolgozó népünk élete, öröme és vágyai ellen. A nehézségeket - amelyek életkörülményeink még jobbá tételét gátolják, nyugodt, békés légkörben, a párt és a kormány mögé egységesen felsorakozva, közös akarattal és tettrekészséggel - el lehet távolítani. S vannak ilyen nehézségeink bőven. Éppen ezért nem engedheti meg egyetlen kommunista, egyetlen jó érzésű hazafi sem, hogy gyilkos, szadista bitangok rombolással és rablással növeljék nehézségeinket, bajainkat. Nem engedhetik meg, hogy sehonnai bitangok rémhírterjesztéssel, bujtogatással nehezítsék a rend, a fegyelem helyreállítását, a termelő munka folyamatosságát. A népi demokráciánk rendjét védő törvényeket a kommunisták, a munkások, a parasztok, s a velük egy célért küzdő értelmiségiek alkották. Juttassák hát érvényre a kommunisták, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek ezeket a törvényeket szép szóval, rendreutasítás-