Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel elkövetett bűntettben. A megyei bíróság ezért Komjáthy Ferenc vádlottat 1 (egy) év 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 400 (négyszáz) forint értékű vagyonelkobzásra és 5 (öt) évi, a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésekre ítéli. A megyei bíróság a vádlott által előzetes letartóztatásban eltöltött 2 hónapot a kiszabott ítéletbe beszámítja. Vádlott köteles az eddig felmerült 41,60 forint és az ezután felmerülő bűnügyi költségeket az államkincstárnak megtéríteni. Indokolás A megyei bíróság a tárgyalás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: vádlott dolgozó osztályhelyzetű, édesapja vagyontalan kőművessegéd volt. Négyen voltak testvérek, mely közül egy elhalt, s vádlott özvegy édesanyjával és testvéreivel együtt 1948-ban Békéscsabára települt át Csehszlovákiából.

1 Itt Békéscsabán vádlott szakmájában helyezkedett el, s egészen 1951 tavaszáig Rozbroj József kisiparosnál dolgozott. Időközben kétszer volt büntetve vádlott tiltott határátlépés bűntette miatt, mindkét esetben Csehszlovákia felé kívánt kiszökni, egy esetben hozzátartozóit is át akarta segíteni a határon. Ezt követően vádlott katonai szolgálatot teljesített, ahol tényleges ideje alatt törzsőrmesteri rendfokozatot ért el. 1953-ban a békéscsabai ruhagyárba került, ott lakatosként dolgozott 1955-ig, mely időpontban a kenyérgyárba került, ahol mint villanyszerelő dolgozott. 1957 májusában szűnt meg a munkaviszonya a békéscsabai kenyérgyárban, akkor fegyelmileg bocsátották el vádlottat, mely fegyelmi eljárás azonban még jelenleg is folyamatban van, mivel a polgári bíróság a pert felfüggesztette, és jelen per döntése után fogja azt lefolytatni. Ennek következtében a vádlott 1957 májusától a mai napig sem tudott elhelyezkedni, és állandó munkát vállalni. Az 1956-os ellenforradalom kirobbanásának idején vádlott a kenyérgyárban dolgozott, október hó 27-én a délelőtti órákban a kenyérgyár akkori igazgatóját, Vlzsnyiczai Jánost egy név szerint ismeretlen katona és egy civil személy kereste fel, és közölte vele azt, hogy az üzemből küldjenek ki egy munkást, aki képviseli a kenyérgyár dolgozóit az akkor megalakításra kerülő úgynevezett városi forradalmi bizottságban. A kenyérgyár igazgatója nyomban összehívta az üzemben lévő munkásokat, miután mintegy 20-25 fő összegyűlt, előadta azt, hogy egy küldöttet kell küldeniük az ideiglenes városi forradalmi bizottságba. A dolgozók nemigen akartak vállalni ilyen funkciót, s így legelőször egy Szilágyi nevű dolgozó, majd Sváb Rudolf nevű dolgozó lett jelölve, akik nem fogadták ezt el. Ezután vádlott neve merült fel, akit kézfelnyújtással szavaztak meg, s