Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

November 19-én, amikor a pesti küldöttséget megválasztották, egyúttal megválasztották a békéscsabai városi központi munkástanácsot is, ez 10 főből alakult és ezek közül 8 volt a küldöttség tagja. 1956. december 7-én az egyik járási székhelyen, Sarkadon, ellenforradalmi megmozdulás volt és annak eredményeképpen letartóztatásba helyeztek 16 sarkadi fiatalembert. Ezek szabadlábra helyezése érdekében a békéscsabai BARNEVAL munkástanácsa december 8-ára sztrájkot és utcai felvonulást hirdetett meg és ennek érdekében motorkerékpáros küldöncök végigjártak egy sor békéscsabai nagyüzemet. Vádlott is értesült erről a sztrájkról, és mert a városi központi munkástanács ilyen irányú intézkedést nem hozott, Kocziszki Mátyás és Komjáthy Ferenc központi munkástanácsi tagokkal elmentek a megyei rendőr-főkapitányságra, és mert ottan a szovjet városparancsnok kijelentette, hogy ha a tüntetők lőnek, vissza fog lövetni. Kocziszki Mátyás, Komjáthy Ferenc és vádlott egy rendőrségi gépkocsiba ugrottak és vádlott és Komjáthy a ruhagyárba, Kocziszki pedig a kötöttárugyárba ment és az utcára már-már kitóduló munkásokat visszafordították és igyekeztek meggyőzni őket, hogy vaklárma az egész, a központi munkástanács nem hirdetett meg semmiféle sztrájkot és az egész csak egy pár barneváli hangoskodónak a szélsőséges kilengése. Ugyanezt megcselekedték a MAV pályaudvaron is. A Békés Megyei „Népújság" 1956. december 8-i számában Lássunk tisztán cím alatt megjelent egy cikk, amelyik vádlottat a származása miatt támadta, és azt írta róla, hogy nehéz elképzelni, hogy ámbár demokratikus jelszavakat hangoztat, mégis valóban munkásérdekeket képviseljen. Ezt a cikket a Békés megyei „Népújság" 1956. december 9-i száma vádlott és egy másik személy tekintetében helyesbítette.

4 A következő napokban megjelent az a kormányrendelet, amelyik a városi, területi stb. központi munkástanácsokat feloszlatta és a vádlott ismét befelé fordult, továbbá csak a vállalati munkával törődött, a vállalat 1956. IV negyedévében is, vagyis az ellenforradalmi időszakban is a tervét 135%-ra teljesítette. A Kézműipari Vállalatnál említésre méltó sztrájk nem volt, pár esetben előfordult, hogy áramhiány miatt nem dolgoztak, vádlott a vállalatnál a pénzügyi előírásokat és a vállalat érdekeit a legmesszebbmenőén igyekezett szem előtt tartani. [...] [...] dr. Kádár Géza Seres János Erdős Károlyné mb. elnökhelyettes, ülnök ülnök a tanács elnöke Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal - BéML - B. 727/1957. A kiválóan képzett, 1945-től kifejezetten hasznos és építő munkát végző, kommunista meggyőződésű és a forradalomban is mérséklő magatartású dr. Molnár ítélete elképesztően súlyos. Igaz, a Nagy Imre-vonalat képviselte, a forradalmat forradalomnak fogadta el és városi forradalmi bizottsági alelnök lett. A bosszút nem kerül-