Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

lett lehetne a munka felvételét beindítani, ezért a november 19-i értekezletet megelőzően az itten előbb említettek készítettek valami tervezetet, amelyik úgy kezdődött, hogy lehetőség szerint azonnal megkezdik a munkát. Amint ezt a tervezetet a vádlott a november 19-i értekezleten elkezdte olvasni, az előbb említett kifejezés hallatára kitört a vihar, és azután különböző hozzászólások alapján vádlott és egy Kugyella Béla nevű tanár írásba foglalták, hogy melyek a munkástanácsi kiküldöttek feltételei a munka beindítására. Ezek között szerepelt a sztrájkjog elismerése, a szovjet csapatok kivonása, vagy a szovjet csapatok kivonására vonatkozó tanácskozások megkezdése, bérrendezés stb. Az értekezleten felszólalt Birkás Imre kormányösszekötő és Klaukó Mátyás MSZMP intézőbizottsági elnök is, akik igyekeztek meggyőzni a küldötteket, hogy csak ésszerű követelésekkel jöjjenek, azonban sikert ők sem értek el. A november 19-i értekezlet választott egy 8 tagú küldöttséget, köztük a vádlottat és lakács János MSZMP intézőbizottsági tagot is, azzal, hogy a követeléseket emlékiratba foglalva vigyék fel Budapestre és nyújtsák át a kormánynak. Ez az emlékirat elkészült és mind a 8 küldött aláírta.

3 Az MSZMP megyei intézőbizottsága és a megyei tanács egy-egy személygépkocsit bocsátott a küldöttek rendelkezésére, és azok elutaztak Budapestre. Ottan a miniszterelnök elvtárs nem tudta fogadni a küldöttséget aznap, mert éppen a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett küldöttséggel tárgyalt, így Takács János közbenjárására Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta őket. Ez, közel 4 órai beszélgetés alatt meggyőzte a küldöttség nagyobb részét arról, hogy a követeléseik elfogadhatatlanok, és amikor kijöttek az Elnöki Tanács elnökétől, az ott megjelent rádióriporterek részére vádlott egy nyilatkozatot szerkesztett, amelynek az volt a lényege, hogy a Békés megyei dolgozók azonnal vegyék fel a munkát, és ne várják meg még az ő hazaérkezésüket sem. Ezt a nyilatkozatot aznap este a Kossuth Rádió kétszer is közölte, azután a miniszterelnök elvtárs is megelégedettségét fejezte ki a küldöttség magatartása miatt és intézkedett az elszállásolásukról, majd vasárnap hazatértek. Békéscsabán a küldöttség tagjait a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a szovjet katonai parancsnokság vezetői fogadták és megállapodtak, hogy másnap a küldöttség beszámolót fog tartani a budapesti tapasztalatairól és a kormány álláspontjáról a munkástanácsi kiküldötteknek. A beszámolóra azonban fel nem derített körülmények között számos vidéki szakszervezeti küldöttet is meghívtak, úgyhogy kicsinek bizonyult az eredetileg kiszemelt helyiség és a beszámoló megtartására a Balassi kultúrotthonban került sor. Itten a vádlott gyorsírásos jegyzetei alapján ismertette az Elnöki Tanács elnökénél lezajlott kihallgatás eredményét, részletesen tájékoztatta a hallgatóságot a kormány álláspontjáról, aminek eredményeképpen a hallgatóság, s köztük elsősorban a vidéki küldöttek lehurrogták a pesti küldöttséget, vádlottat rákosista szócsőnek nevezték és olyanokat kiabáltak a küldöttség tagjai felé, hogy bevették a cuclit és hogy beinjekciózták őket. Ezek dacára is olyan határozat született meg, hogy másnap felveszik a munkát és az kisebb kivételektől eltekintve a következő napon meg is történt.