Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban történt tevékeny részvétellel elkövetett bűntettben. A megyei bíróság ezért: dr. Molnár Mihály vádlottat, a vonatkozó törvényhely alapján, az enyhítő szakasz alkalmazásával 3 (három) évi börtönre, mint főbüntetésre, ezenkívül 500 (ötszáz) forint erejéig ingó vagyonának az elkobzására és 3 évi időtartamra egyes politikai jogai gyakorlásától való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli. Az 1957. február 16. óta fogva tartásban töltött idő minden napját a kiszabott börtönbüntetésbe beszámítja. Vádlott köteles az eddig felmerült 860,60 forint, valamint az ezután esetleg felmerülő eljárási költséget az államnak megfizetni. Elrendeli, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után, a megyei ügyészséggel közöltessék. Indokolás A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: vádlott 1944-ben végezte el a jogtudományi egyetemet, 1945 tavaszán önként katonai szolgálatra jelentkezett a fasizmus elleni harcra és Hajmáskér táborból 1945. július 20-án szerelt le. Még 1945-ben belépett az MKP-ba, és Békés vármegye közigazgatásában tevékenykedett, utóbb már mint főispáni titkár. Vádlott Békés megyei működése alatt igazoló bizottsági elnökként is működött, a Magyar Kommunista Párttól pártmunkási igazolást is kapott és az 1945. évi választások idején pártfunkcionárius is volt, úgyhogy amikor 1948 nyarán Békés megyéből Zala megyébe vármegyei főjegyzői minőségben áthelyezték, az akkori Békés megyei vezető kommunista egyéniségek, mint Keresztes Mihály földművelésügyi minisztériumi államtitkár, Hollósi Mihály UFOSZ megyei titkár, Papp Sándor főispán és még mások elismerésüket fejezték ki a vádlottnak az itten végzett jó munkájáért. Vádlottat azonban Zala megyében a két munkáspárt egyesülése után kizárták az MDP-ből, osztályidegen származása miatt, ugyanis az édesapja a felszabadulás előtt őrnagy volt, vitézzé avatták és 50 hold vitézi földjuttatásban részesült és azon gazdálkodott. Vádlott édesapjának az apja urasági cseléd, pontosabban gazdasági éves kocsis volt, és az apa fasiszta hadseregben elért rendfokozata dacára demokratikus gondolkodású személy, mert őrnagyi rendfokozatát a néphadsereg tartalékos tiszti állományában is megtartotta egészen a korhatár betöltéséig, vagyis 1955. július hó 12-ig, és jelenleg is termelőszövetkezeti tag. Vádlott az MDP-ből történt kizárása után lemondott a vármegyei főjegyzői állásáról, kb. 3 éven át 3 kat. hold kisbérleten gazdálkodott, azután pedig könyvelői beosztásban dolgozott legutóbb a békéscsabai Kézműipari Vállalatnál, onnan tartóztatták le 1957. február hó 16-án. Vádlott személyében mindég [így] bérből, illetve munkája után élt és őt a bíróság dolgozó osztályhelyzetűnek tekintette, ugyanis a katonai, vagy tőkés