Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A megyei bíróság ezért I. r. dr. Szentiványi Olivér vádlottat 1 (egy) évi és 2 (két) hónapi börtönbüntetésre, mint fő-, valamint mellékbüntetésül 600 (hatszáz) Ft értékű vagyona elkobzására és 2 (kettő) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra, II. r. Csicsely György vádlottat 2 (kettő) évi börtönbüntetésre, mint fő-, ezen kívül mellékbüntetésül 1000 Ft értékű vagyona elkobzására és 4 (négy) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítéli. [...] [...] A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: I. r. dr. Szentiványi Olivér vádlott értelmiségi családból származik. Édesapja vagyontalan ügyvéd volt. Vádlott a jogtudományi egyetem elvégzése után 1943-ban lett joggyakornok, 1944-től 1945-ig a gyulai ügyészségen dolgozott. 1945. évet követően a békéscsabai járási bíróságnál, mint fogalmazó működött. 1954-ben lett vállalati jogász, 1955. évtől kezdve a jelen ügyben történt őrizetbe vételéig Békéscsabán ügyvédi gyakorlatot folytatott. II. r. Csicsely György vádlott kulák családból származik. Édesapja 26 kat. hold földdel és egy cséplőgarnitúra-vagyonnal rendelkezett. A cséplőgarnitúrát édesapja 1950. évben eladta, míg a 26 kat. hold földet 1952. évben betagosították.

1 Vádlott a polgári iskola 2 osztályának elvégzése után szülei földjén dolgozott 1942. évig. Ezt követően a feleségével közös 6 kat. hold földjét művelte mindaddig, amíg az tagosítás alá nem került. Jelenleg 5 kat. hold állami tartalékföldön gazdálkodik. Vádlottat a gyulai járásbíróság 1948. évben közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 1 évi börtönbüntetésre, 1947. évben a békési járásbíróság testi sértés bűntette miatt 30 Ft pénzbüntetésre ítélte. 1955. évben a gyulai járásbíróság testi sértés bűntette miatt 500 Ft pénzbüntetésre, 1951. évben a gyulai járásbíróság közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 6 heti börtönbüntetésre, s ugyanebben az évben a békési járásbíróság közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 10 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre ítélte.

2 Vádlott büntetései hátrányos jogkövetkezményei alól az 1953. 11. tvr. alapján mentesült. I. Az ellenforradalmi események kirobbanása után 1956. október 27-én a telekgerendási községi pártbizottság és a Hazafias Népfront bizottság vezetői az ellenforradalmi követeléseknek engedve a következő napra gyűlést hirdettek az úgynevezett forradalmi tanács megalakítása céljából. Mivel a meghirdetett időre a község lakosai közül meglehetősen kevesen gyűltek össze, ezért a nagygyűlés megtartását 1956. október 29-re halasztották. II. r. Csicsely György vádlott a 28-iki gyűlésen résztvevőktől értesült arról, hogy a következő napon kerül megtartásra a nagygyűlés.