Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Tisztázat a bíró és az ülnökök aláírásával. - BéML - B. 77311957. A vádiratban az ügyészek (dr. Kiss László, dr. Dobra András) népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétel miatt emeltek vádat. Schlettröl külön kiemelték, hogy 1956. november 4-én „kardoskodott a szovjet csapatok elleni harc mellett", sőt még december elején is készen állt a harcra (uo.). Mivel a fővárosban is járt Dénessel együtt s visszatérve a forradalmi ifjúsági bizottság előtt úgy számolt be a Köztársaság téri eseményekről, hogy azokat az A VH-sok lövöldözése váltotta ki, s e mellett Schlett fegyvert is rejtegetett és társaival röplapozott stb., könnyen kaphatott volna a gyulai-gyulavári Mány Erzsébethez és Farkas Mihályhoz, vagy akár Mansfeld Péterhez hasonló halálos íteletet. Szerencséje volt, a bíróság (Horváth Lajos bíró más ítéleteiben is időnként humánusnak bizonyult) a vádlottak fiatal kora, megtévesztettsége miatt és azért is, mert jól tanultak és a DISZ vezetői is voltak 1956 októbere előtt - csak felfüggesztett büntetést szabott ki. (Igaz, Schlett 5 hónapot már letöltött előzetesben.) Azún. „forradalmi harci csapat" vezetője Biczó Gyula alezredes volt; a forradalom után a megyei rendőr-főkapitányság a csapat 78 tagját tudta nevesíteni (Összefoglaló 1959. április 9. -ÁBTL 3.1.9.-V-150 365) - köztük volt Schlett és két társa is. A „harci csapathoz" vö. 112. sz. dokumentum. A percsomóban található Schlett és Dénes „észrevétele"a vádiratra. Ebben áll, hogy a gimnáziumban Madai Pál tanár okozott először nagy izgalmat: október 25én, megérkezve Budapestről, lelkesen beszélt a pesti forradalomról és példaképként beszélt az ottani fiatalságról. December 6-án a Barnevál két munkatársa járt a gimnáziumban, osztályról osztályra, és hívott fel a tüntetésre, amire a jel az üzemi szirénák megszólalása volt. Schlették megszervezték a diákok felvonulását. Budapestről több csomó újságot is hoztak, melyeket megyeszerte és Csabán is terjesztettek. Két egyetemista is lejött velük röpcédulázni és az újságokat szétosztani: Zsilák László és Bónai Adél. A forradalmi harci csapatba lépve úgy tudták, hogy középületeket kell védeni, a szovjetek elleni harcról szó sem volt. Pisztolyt azért tartottak egy napig maguknál, mert szó volt köztük disszidálásról, amit aztán Schlett elvetett. Több esetet is leírtak észrevételükben, amikor is a rend fenntartásában segédkeztek vagy a sztrájkok ellen nyilatkoztak. A bírósági tárgyalás jegyzőkönyve (uo.) szerint Margittay Dezső gimnáziumigazgató elmondta, hogy amikor egyes tanárokat letartóztattak, a kollégisták nem mentek be a gimnáziumba, hanem a rendőrséghez akartak vonulni, amit ő ellenzett. Jelezte, hogy Schlett többször is segített neki a sztrájkhangulat leszerelésében, kormányellenesfeliratok eltüntetésében, korábban pedig kiváló DISZ-munkát végzett. A fiúk osztályfőnöke, Kenderes István kiváló tanulóként emlegette Schienet és Dénest, akik a társadalmi munkákban is kiemelkedtek. Több diáktárs is mentő tanúként vallott. Antali Károly orosházi pártmunkás viszont elmondta, hogy november 10. táján az ifjúsági házban vitatkoztak, s a vádlottak azt emlegették, ha most lenne választás, végre a nép dönthetne. Ezen túl megkérdezték tőle, hogy miért vannak itt az oroszok. Vita közben Antali állítólag Schienet kidobta az ajtón, mire a vádlottak