Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉSEK A jelen munka egy háromkötetes kiadvány I. kötete. A források településenként, azon belül időrendben követik egymást. A dokumentumok számozása az I—IIL kötetben folyamatos. A megye egészét, illetve egy-egy járást összességében érintő források a megye vagy a megfelelő járási székhely dokumentumai után következnek. Az egy-egy ügyre vonatkozó, időrendbe sorakoztatott dokumentumokat az alapsorszám perszámaival láttam el. A források válogatásánál törekedtem arra, hogy a Békés megyei szereplők büntető peranyagából a vádirat vagy az ítélet közlésre kerüljön. Esetenként a vádirat és az ítélet szövegét tartalmi kivonatba sűrítve teszem közzé. Az említett periratok közlését az indokolja, hogy az események ezekből ismerhetők meg a legteljesebben; az más kérdés, hogy az olvasónak figyelembe kell vennie azt, hogy az események beállítása, a vádak és ítéletek indoklása a kádári bosszúgépezet művei. A Békés Megyei Levéltárban őrzött megyei bírósági és a volt megyei pártarchívumi iratok mellett természetesen kiterjesztettem a kutatást a Hadtörténelmi Levéltár anyagára is (katonaiperek). A periratok mellett az '56-os eseményekre vonatkozó tanácsi iratokból, újságok cikkeiből, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az MSZP Politikatudományi Imtézete irataiból is közlök jó néhányat. Az utóbbi iratok másolatait a Fővárosi Levéltárnak, A Varga Lászlónak köszönöm, miként neki tartozok köszönettel a lektorálásért is. A szöveggondozásnál a mai helyesírás szerint korrigáltam, kivéve néhány olyan dokumentumot, melyeknél a gyarló helyesírás, fogalmazás jellemző egykori írójukra. Általában jellemző az, hogy a tanácsi, pártbizottsági és karhatalmi jelentésekben, jegyzőkönyvekben hemzsegnek a fogalmazási és helyesírási hibák. A szövegben a kihagyásokra f...]-jelzéssel hívom fel a figyelmet. A hatalmas forrásanyagra tekintettel természetesen élni kellett a dokumentumok közlésénél a kihagyásos publikálás módszerével. A személy- és névmutató, rövidítésjegyzék, jogszabálymutató a III. kötet végén lesz található. A személynévmutatóban az egyes szereplők fő adatai is olvashatók lesznek, amennyiben a kutatás során előkerültek egy-egy személyre vonatkozó információk. A jegyzetelésnél a jelen munkához hasznosítható történeti irodalmat figyelembe vettem. Végül köszönöm a segítséget, támogatást a levéltárak munkatársainak, kollégáimnak. Erdmann Gyula