Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Mihály (a másik bűnügy két fővádlottja) felmentek Budapestre, ahol több napig tartózkodtak, és ott tájékozódtak a helyzetről. Visszatértükben a csoportot tájékoztatták, mely tájékoztatásuk újabb lökést adott, a további cselekvőségekhez, mert most már a csoport tagjai szükségesnek látták, hogy valamiféle módon fegyvert is szerezzenek maguknak. Ennek érdekében többször is tanácskoztak, de semmi valamirevaló ötletet nem tudtak kisütni. Felvetették, hogy egy rendőrjárőrt kellene lefegyverezniük, vagy egyedül lévő rendőrtől, karhatalmistától kellene elvenni a fegyverét, de mindegyik tervüket, mint teljesíthetetlent elvetették és I. és II. terhelthez fordultak. I. és II. terheltek december hó elején át is adták saját szolgálati fegyvereiket (TT pisztoly tölténnyel felszerelve) Szelezsánnak és Lévainak, később azonban látva, hogy a néphatalom országos méretekben erősödik, ezért néhány nap után valamilyen ürüggyel azt visszakérték és vissza is kapták. Ugyanezen időtájban, saját kezdeményezéseként, mind III., mind IV terheltnek sikerült mégis fegyverhez jutnia. III. terhelt Dohányos Rudolf egy rendőrségi gk-ból tulajdonított el Parabel gyártmányú pisztolyt, melyhez azonban tára és lőszere nem volt és nem is értett annak kezeléséhez. A fegyvert ezért megmutatta II. vádlottnak, aki ugyancsak nem értett teljesen hozzá, és erre azt mondotta a kérdéses fegyverre, hogy rém tökéletes. Ennek ellenére vállalkozott III. terhelt kérésére, hogy a fegyverhez tárat és lőszert próbál szerezni, de ezen ígéretét nem tudta beváltani, majd a statárium kihirdetése után a felelősségre vonástól való félelemtől indíttatva III. terhelt fegyverét a nádasban a vízbe dobta, ahonnan azután az elő is került és a szakértői vélemény szerint hadi használható állapotban volt lőszer és tár hiánnyal. IV vádlott Szombati András pedig oly módon szerzett fegyvert, hogy egyik táncmulatságon megismerkedett Hir Ferenc, nemrégiben leszerelt katonával, és kérdezte, hogy van-e fegyvere. Nevezett egyébként véletlenül rendelkezett fegyverrel, mert leszerelése alkalmával nem adta le az általa katonai szolgálati ideje alatt jogtalanul szerzett pisztolyt, elrejtve azt. Ezt a fegyvert azután Hir Ferenc Szombati kérésére átadta neki tárral és lőszerrel együtt. Ezt a fegyvert Szombati a csoport tagjainak büszkélkedve meg is mutatta, és ő is csupán a statárium kihirdetése után, a komolyabb felelősségtől való félelem miatt szabadult meg attól oly módon, hogy azt a kútba dobta. I. terhelt csupán a Szombati, míg II. terhelt mind Dohányos, mind Szombati fegyveréről tudott, mert nekik megmutatták, de ők semmiféle intézkedést nem tettek, a feljelentést elmulasztották, de el sem vették a fiatalemberektől a kérdéses fegyvereket. Ezután pontosan nem tisztázható körülmények között a csoportban felmerült, hogy jó lenne valamilyen módon még robbanóanyagot is szerezni és a csoport tagjai ilyen irányban nyilatkozatot is tettek a két tiszt felé, akik egyik napon, 1956. december elején, bementek a békéscsabai karhatalom raktárába, ahol V vádlott raktárosi beosztást látott el és kérték őt, hogy adjon nekik Trotil 2 (Trikettő) robbanóanyagot, mondván, hogy erre nekik fatuskórobbantás céljából van szükségük.