Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

is a békés forradalom embere volt. A súlyos büntetés oka: a vádlottak vagy értelmiségiek, vagy kulákok voltak, akiket Rákosi alatt már többször elítéltek úgynevezett közellátási vétségért. Igazi koncepciós per volt ez, Szarvasinál még töltényeket is elrejtettek a nyomozók, amit aztán ők maguk persze „megtaláltak"...

219 Csorváson a kőkemény, rátermett forradalmi vezető, Oláh János 3 évet, míg ugyanott dr. Kádas Tibor jogász csupa hamis vád alapján 5 évet kapott. Oláh kubikus volt, Kádas értelmiségi: a bíróságok az előírást követve az osztályszempontot is érvényesítették.

220 Az orosházi Nagy Lajos, a Békés megyei forradalom egyik kiemelkedő vezetője, csak a várost és a békét szolgáló remek ember, először 10 évet, majd a Legfelsőbb Bíróság által előírt új tárgyaláson (az elsőn számtalan jogi tévedés történt) 3 évet kapott, amit a Legfelsőbb Bíróság 2 év 2 hónapra mérsékelt.

221 Mindez csak jelzés az akkori „igazságszolgáltatáshoz". A börtönnel korántsem volt vége a bűnhődésnek, és nemcsak az elítélt bűnhődött. Fekete Pál az 1963-as amnesztiával szabadult, de utána csak kubikus, bányamunkás és rakodó lehetett, illetve - mivel négy nyelvet ismert - a szokásos honorárium 20%-áért fordított, azaz négerkedett. Még a nyolcvanas években is rendőri felügyelet alatt állt, tanítani nem engedték. Feleségét is leparancsolták a katedráról.

222 A csabai MÁV vezetőhelyettese, kitűnő szakember, a forradalom alatti vasúti főnök kiszabadulva csak erdészeti segédmunkát végezhetett.

223 Dr. Kádas Tibor csorvási ügyvéd szabadulása után ügyvédként nem működhetett, egy ideig még kalauz sem lehetett Budapesten, segédmunkásként csak kéthetente utazhatott haza a családjához. 1976-os nyugdíjazásakor derült ki, hogy az 5 évnél hosszabb büntetésre ítélteknél az ítélet előtti szolgálati időt (politikai elítélteknél) nem számították be... Ezzel Kádas 16 évet vesztett.

224 Az pedig akkor teljesen természetes volt, hogy mindenkit, aki ellen gyanú merült fel, s a rendőrség ügyében nyomozni kezdett, azonnal elbocsátottak, és attól kezdve csak segédmunkát végezhetett letartóztatásáig. A bosszú a kicsinyességet is kedvelte: Nádházi Jánossal például, aki Gyulán az MSZMP és a tanács kérésére vállalta - a forradalmi bizottság elnökeként - a vb-elnökhelyettesi funkciót, 1957 májusában visszafizettették a felvett elnökhelyettesi fizetést (kéthavi bért), mivel kinevezése - úgymond - törvényellenes volt.

22

^ Dr. Papp Károly Gádoros, majd Orosháza főjegyzője, kiváló közigazgatási jogász, 1945 után is egy ideig megbecsült szakember. 1951-ben 43 évesen „nyugdíjazták", de egy fillér nyugdíjat sem kapott. '56-ban tagja lett az orosházi forradalmi bizottságnak, a gazdasági ügyeket vitte, lényegében nem politizált. A november 4-e után visszatérő vb-elnök tartotta a tanácsházán, mert szükség volt a szakértelmére. 1957. január közepén tartóztatták le. A II. fokú tárgyalásig már 1 év 4 hónapot ült, így a II. fokú ítélettel azonnal szabadult. Haláláig csak segédmunkás lehetett.

226 Mindez 50 éve történt. 35 évig tilos volt róla beszélni, a hivatalos politika, sajtó, oktatásügy számára tabutéma volt. Kádár János és vezérkara nem szerette, ha bárki is emlékeztetett hatalmuk eredetére, megszerzésének körülményeire: a politikai gyilkosságokra, a hazaárulásra.