Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

mény (pl. fegyveres részvétel a forradalomban) esetén. Statárium lépett életbe, amit 1956. december 11-ével súlyosbítottak. Bevezették a gyorsított bírói eljárást.

208 Biszku Béla vezetésével központi operatív bizottság alakult: minden érdemi politikai perben joga volt közbelépni és vizsgálódni (!). Biszku segítői Nezvál Ferenc, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész és Domokos József, a Legfelsőbb Bíróság békéscsabai származású elnöke voltak. A bizottságot szovjet szakértők is „segítették".

209 Sokszor az illetékes pártvezetőkön múlott, milyen ítélet születik. Ugyanazért lehetett halállal, másutt 5-10 évvel bűnhődni, annak függvényében, mennyire égett a bosszúvágy a helyi kommunista vezetésekben. A dobozi Nagy Lajos pl. (rálőtt a karhatalomra) a Legfelsőbb Bíróságon 10 évet kapott; I. fokon csak 4 év 6 hónapot, de azt a helyi pártbizottság kevesellte.

210 A büntetőhadjárat hevességét mindenesetre jellemzi, hogy 1955-ben 8800, 1956-ban 73 ezer, 1957-ben 31 ezer közvádas és politikai ítélet született országunkban. Kahler Frigyes szerint 1956 kapcsán 1957-60 között 16 148 ítélet született, ebből halálos 1958 végéig 259. Más elemzés 480 halálos ítéletről tud, az ENSZ 453 kivégzést tartott számon.

211 ítélettel, illetve ítélet nélkül, azaz pusztán karhatalmi visszaéléssel összesen legalább 800 embert tettek el országszerte láb alól, nem szólva a sortüzek mintegy 450 áldozatáról. Az ügyészek Békésben is a rendőrségi nyomozati anyagot, az említett körülmények között rögzített vallomásokat készpénznek vették, s így emeltek vádat. Még a presszió alatt álló bíróságok előtt is számos esetben derült fény hamis tanúzásra, befolyásolásra, kierőszakolt vallomásokra. A vádiratok részben-egészben számos esetben váltak szinte használhatatlanná. A bíróságok a súlyos vádakat, minősítéseket rendszeresen enyhítették, de a börtönbüntetés kiszabását nem mellőzhették, csak igen kevés esetben. Legfeljebb a magára adó bíró igyekezett az arányoshoz közelítő büntetést kiszabni. A Legfelsőbb Bíróság többnyire enyhített, az I. fok dolga volt az elrettentés. Volt persze kivétel. A battonyai Kapp József és társai fegyveres szervezkedés, hatósági közeg elleni erőszak, kommunisták letartóztatása miatt I. fokon 2-5 évet, a Legfelsőbb Bíróságon viszont 6-12 évet kaptak.

212 Egy-két példa az akkori ítélkezéshez: a csabai dr. Molnár Mihályt I. fokon egyévi előzetes után (!) 3 évre ítélték, a Legfelsőbb Bíróság pedig csak 1 évet adott, azt is felfüggesztve;

213 hogy ki kárpótolta Molnárt az egyéves előzetesért, arról nem szól a történtet. A battonyai Őze Lászlónét hamis tanúk, valótlan adatok alapján 2 és fél évre ítélték, ezt a Legfelsőbb Bíróság 1 év 1 hónapra rövidítette, ám közben Őze Lászlóné már 15 hónapot ült le előzetesben, egyébként jogellenesen.

214 Fekete Pálnak és társainak szerencséjük volt. Perükbe még Marosán György, a kádári vezérkar tagja is beavatkozott, és több halálos ítéletet kívánt, a megyei pártbizottság egy része is 3-4 akasztást akart. I. fokon Szegeden bírájuk az a Mátyás Miklós hadbíró őrnagy volt, aki már számos halálos ítéletet hozott (ő ítélte halálra a gyulavári ügyben Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt is). Mátyás Miklós korábban a forradalom mellett foglalt állást, s most bőrét