Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

segéd, Bibó István társadalomtudós, Göncz Árpád, Fónay Jenő halálra ítélt és kegyelemből életben maradt mérnök stb. Közel hatévi raboskodás után, 1963. március 26-án szabadult a Gyűjtőből. A kiadott közkegyelem feltételes jellegű volt, s a büntetést sem szüntette meg, csupán felfüggesztette azt. A kinti, ún. láthatatlan rácsokkal körbevett szabad világban nem volt könnyű talpra állni. Többször megpróbálta befejezni egyetemi tanulmányait, de kérvényeit sorra elutasították. Diploma nélkül, a börtön tervezőirodájában szerzett tudásának birtokában szerencsére mégis el tudott helyezkedni. Fejér megye tervezőirodáján kapott munkát. A titkosrendőrség azonban állandóan követte és ellehetetlenítése érdekében minden szükséges intézkedést megtett. Bár munkáját közmegelégedésre, kellő szakismerettel, eredménnyel végezte, a rendőrség utasítására állásából rövid idő múltán felmentették, munkahelyéről elbocsátották. Mivel erkölcsi bizonyítványt nem kaphatott, olyan munkahely után kellett néznie, ahol ettől eltekintettek. így került a gazdasági élet mezőgazdasági területére, Agárdra, ahol építészeti munkakörben igyekezett tudását hasznosítani. Ismereteit a könnyűszerkezetes építés, a rétegelt-ragasztott faszerkezetek alkalmazása terén tökéletesítette. Szakmai tudását e területen nyolc elfogadott és két bejelentett szabadalom tanúsítja. Az agárdi Agrokomplex Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett, amikor sok megpróbáltatáson keresztülment szervezete számára megérkezett az első komoly figyelmeztetés, a szívinfarktus. Azóta visszafogottabban, maradék erejének beosztásával él családja körében, Gabriella asszonnyal és két gyermekével. Békés Megyei Nap, 2000. október 21.-november 3. A cikksorozatban olvasható eseményekkel kapcsolatosan vö. 8616., 7. dokumentum. A Fekete-Tóth-Hrabovszky per ítéleteihez l. Fekete Pál 2003. 103.-; Hrabovszkyról uo. 30.-A börtönlázadást említi: 1956 kronológiája 107. A börtönlázadásban a dobozi Nagy Lajos is részt vett (vö. 250/5. sz. dokumentum). 1 A 14 pontot Fekete Pál a cikk képmellékletében - az eredeti röplap vázlataként - közölte; én eltekintettem a közléstől. A végleges szöveg, amit kinyomtattak és tömegesen terjesztettek 16 pontból állt (Szakolczai 124.). 2 A 16 pont kivonatának közlését mellőztem. A pontokhoz vö.: 305., 306. sz. dokumentum. 3 Fetter Ferenc, Benkovics Sándor. 4 A titkos átjáró egy, a kerteket összekötő ajtó volt. A földalatti átjáró létezése nem bizonyított. 5 Cserei Pál, a forradalom előtt a megyei pártbizottság lapjának, a Viharsarok Népének volt szerkesztője. 6 Mány Erzsébet és Farkas Mihály ügyéhez és Mátyás Miklós hadbíró szerepéhez 1. 337/17. sz. dokumentum. 7 Az itt feltüntetett évek az eredetileg kiszabott büntetést jelentik; a sztrájkért további évek „jártak".