Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Az is tény, hogy X. 29-től kezdve több üzemben jártam, beszédeket tartottam. Lényege ezeknek a beszédeknek az volt, hogy a munkát fel kell venni, mert a sztrájk anarchiára, termeléskiesésre vezet. Fel sem merülhetett bennem a gondolat, hogy az ellenforradalom konszolidációja érdekében járnék el, mert arra, hogy itt ellenforradalom folyik, magam is csak november 3. után döbbentem rá. Magatartásom ettől kezdve ehhez is igazodott. A szovjet csapatokkal szemben ellenállásra soha nem gondoltam s cselekményeimet a tárgyi valószínűség tükrében vizsgálva, a cselekményeimet ítélkezése mérlegén fekvő bíróságnak is erre az eredményre kell jutnia. Maga az a körülmény, hogy a parlamenter szerepére vállalkoztam, hogy a szovjet parancsnokkal tárgyaltam, hogy erről a tárgyalásról beszámoltam és hogyan (a szovjet hadsereg felkészültsége és fegyelme félelmetes stb.) s végül, hogy a tüzelés megkezdésekor életem kockáztatása árán is igyekeztem és sikerrel - a tüzelés megszűntét elérni - mind arra mutatnak, hogy a szovjet haderővel való szembeszállás soha sem volt szándékomban. III. Végeredményben korántsem azt kívánom állítani, hogy magatartásom kifogástalan volt, s nyilatkozataim is mindenkor helyénvalók voltak. Ma már tisztában vagyok vele, hogy sem az egyik, sem a másik megállapítás nem foghat helyt, helytelen és bűnös volt a magatartásom sok esetben, s nyilatkozataimban is messze mögöttem hagytam az építő, vagy nem építő bírálat hatásait, s ezeken jóval túlmenően nyilatkoztam emberekről, intézményekről, országokról. Ma mélyen megbántam már mindazt, amit tettem és mondtam. Kérem, hogy a fent elmondottak alapján a helyes tényállás megállapíthatásának érdekében a szükséges intézkedést megtenni szíveskedjék, illetve, amennyiben új eljárásra és új tényállás megállapítására szükség nem volna, szíveskedjék a most előadottakat javamra mérlegelve, büntetésemet lényegesen csökkenteni. Úgy érzem, hogy abban, hogy Békéscsabán ebben az időszakban véres cselekményre nem kerülhetett sor - minden vétkességem mellett nekem is részem van. Tisztelettel: Fekete Pál I. rendű vádlott Másolat, s. k. aláírás nélkül (a kísérőlapot dr. Tóth László ügyvéd írta alá) Ht. Lt. Szegedi Kat. Bír. - 388/1957. A fellebbezést a Legfelsőbb Bíróságon 1958. március 14-én érkeztették. 1 L. 86/7. sz. dokumentum. 2 Fekete Pál rendőrségi kihallgatása 1957. február 25-én kezdődött Békéscsabán. A megyei bírósági tárgyalásra (melyen valóban egyetlen vádlottként szerepelt Fekete Pál) 1957. május