Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
Szorosan a december eleji erőfeszítésekhez tartozik a Független Újság megjelenése december 9-én. Ekkor jelent meg ugyanis a Kossuth Népe (november 4-e után a korábbi pártlapot, a Viharsarok Népét felváltó újságnak október végén-november elején pár száma láthatott csak napvilágot) és a Független Újság szerkesztőinek együttes nyilatkozata, melyben tudatták, hogy a megyei munkástanács követelése eredményeként a megyei tanács lapjaként hetente kétszer jelenik meg a Független Újság. Az új lap céljaként az őszinteséget és a független, szocialista Magyarország segítését tűzték ki. 177 Néhány száma jelenhetett meg december folyamán, aztán maradt az MSZMP lapja, a Békés megyei Népújság. A nagy fellángolás Gyulán ért véget december 17-én. A hatalom számára még ekkor is megbízhatatlan ottani rendőrséget több oldalról, de egy időben érkező, mintegy száz karhatalmista vette körül, szovjet páncélautók is megjelentek. Jelentős civil tömeg is csoportosult, néhány fogva tartott kiszabadulását követelve. A karhatalom könnygázt vetett be, majd riasztólövésekkel próbálkozott, kevés eredménnyel, ekkor a tömeg közé, de a földre lőttek, s a felpattanó golyók két könnyebb és egy súlyos sebesülést okoztak. Ez már hatott, oszlott a tömeg. A pufajkások egész este-éjjel randalíroztak Gyula-szerte, magánházakba hatoltak be, terrorizáltak. Egy példa ehhez: Rácz István karhatalmista éjjel betört dr. Titz József járási tisztifőorvos házába, igen durván lépett fel, majd bekísérte az orvost a rendőrségre, és ott úgy összeverték, hogy 20 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A karhatalmistát három hétre fogdába tették, majd az ügyész kiengedte, mondván: felháborodása jogos volt, felbőszítette dr. Titz népellenessége. Az utóbbi állítás persze nem nyert bizonyítást. 178 (A durvasághoz említsük még meg Hídvégi karhatalmista hadnagy esetét. Ismeretlen okból maga a karhatalom tartóztatta le, s Gyulán hihetetlen embertelenséggel verték félig agyon. A társukkal tették ezt, milyenek lehettek az „ellenséggel" szemben... 179 ) Az december 17-i eseményeknek gyorsan híre ment Váriba is, híresztelték a karhatalom Váriba készülődésének állítólagos tervét. Gyuláról Mány Erzsébet és Farkas Mihály Váriba mentek, és csatlakoztak az ott gyülekező, aggódó kisebb csoportosuláshoz. A gyulai hírek felzaklatták az embereket, és a fiatalok fegyver után néztek. Találtak is a rendőrségen, s főként a határőrségen; a rendőrök és katonák minden ellenállása nélkül - ahogy ez már október 27-e óta történt mindenhol Békésben - meg is szerezték a fegyvereket, s kivonultak a Körös-hídhoz, fogadni a karhatalmat. Szabályos lőállást vettek fel, ebben Farkas Mihály, a volt katonatiszt segítette őket. Mány Erzsébet főként azzal tűnt ki, hogy erősítette és tüzelte a fiatalok harci kedvét. A karhatalom nem ment ki Váriba, a fiatalok pár óra múltán (hallgatva az idősebbek okos szavára) visszavitték a fegyvereket. Hamarosan azonban letartóztatták őket, a legkésőbb, január elején Mány Erzsébetet, s következett a kegyetlen statáriális eljárás. 180
