Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Én beszélgettem a szovjet tisztekkel, akiknek elmondtam, hogy e forradalomnak nem célja a múlt rendszer visszaállítása, hanem a Rákosi-rendszer hibáinak kijavítása és jóvátétele. A szovjet csapatoktól visszamentem a laktanyába, ahová Tóth alez. már hívatott be, és közölte velem, hogy utasítást kapott munkászászlóaljak megszervezésére. A munkászászlóaljak feladatául azt jelölte meg, hogy ezzel egyrészt a honvédséget erősítik meg, másrészt tartani lehet attól, hogy Budapestről a leözönlött AVO-sok provokációkat követnek el, ezen kívül tartani lehet attól, hogy fosztogatások történnek, megemlítette, hogy fosztogatásra lehet számítani a szovjet csapatok részéről is, mivel úgy hallatszik, hogy azoknak nincs élelmiszerük, így raktárakat támadhatnak meg kifosztás céljából, de fosztogatás történhet a polgári lakosság részéről is. A munkászászlóaljak szervezésével kapcsolatban Tóth alez. megkért, hogy szükség lenne azon belül egy kb. 80 főből álló diákcsoportnak a megszervezésére is, ezért megkért, hogy beszéljek a tanárokkal, hogy diákokat küldjenek a munkászászlóaljakba. En a munkászászlóalj megszervezésével és annak feladataival egyetértettem, ezért megjelentem Békéscsabán a négy középiskolában, ahol az igazgatókkal beszéltem, felkértem őket, hogy szülői beleegyezéssel küldjenek diákokat a munkászászlóaljba. Helyesbíteni kívánom annyiban, hogy a 4. osztályból kértem, mivel a középiskolákban ez a legmagasabb osztály és itt vannak a legidősebb diákok. A gimnáziumi igazgatókkal közöltem a munkászászlóalj feladatát is, azzal ők is egyetértettek, így kb. 66-70 fő diákot küldtek a munkászászlóaljba. Tudomásom szerint a munkászászlóalj szervezését a forradalmi tanács nem tárgyalta, mivel a Tóth előadása szerint ez neki utasításban jött. Határozottan emlékszem, hogy a munkászászlóalj szervezéséről előbb, mint november 2-a, nem volt szó. Nem felel meg Tóth alez.-nek azon vallomása a valóságnak, hogy már előbb is szerveztük a munkászászlóaljat. Itt ismételten kijelentem, hogy én az üzemekben a munkászászlóaljba való toborzással nem foglalkoztam. Amikor én az üzemekben jártam a munkafelvétel érdekében, még nem volt szó és nem is tudtam a munkászászlóalj megszervezéséről, így annak érdekében nem is agitálhattam. A feltett kérdésekre előadom! A Békés megyei pártbizottság lapjának, a „Viharsarok"-nak betiltásáról s helyette a „Kossuth Népe" c. újság beindításáról szóló határozatnál én nem voltam jelen. Ezt, mint ahogy később megtudtam, Kaskötő István színész szervezte és ebben a kérdésben akkor döntött a forradalmi bizottság, amikor én október 27-én este a laktanyában jártam abból a célból, hogy a vasút megrongálása, illetőleg aláaknázása kérdéséhez való döntéshez a katonai forradalmi bizottságot behívjam. A pártbizottság lefegyverzésével kapcsolatban már elmondottam amit tudtam, nem tudom azt, hogy ezt Tóth István alez. milyen módon hajtotta