Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Amikor a tömeg a laktanya felé indult, és kiabálták, hogy „Ruszkik haza, vesszen az AVO", én velük mentem, iparkodtam őket csitítani, ami a kezdetben nem vezetett eredményre, de végül is, mire a laktanyához értek, a tömeg megállt és szét is oszlott. A kinyomatott röpcédulákból egyet én is magamhoz vettem, amit telefonon beolvastam a HM-nek jelentésképpen. [...] [...] 27-én reggel mentünk el [városi forradalmi tanács] választásra, amikor is a szakszervezeti székházban gyűltünk össze. A választó gyűlésen én is felszólaltam, javasoltam, hogy tisztek és rendőrök legyenek beválasztva a tanácsba, mivel előzőleg a pártbizottsággal ezt a kérdést úgy döntöttük el, hogy arra kell törekedni, hogy minél több kommunista legyen benne a tanácsban. Hozzászólásomban kifejtettem, hogy a honvédség támogatja a nép követeléseit mindaddig, míg rombolások, vérontások nem lesznek. Ugyanakkor kértem, hogy a pártbizottság tagjai közül is válasszanak be a tanácsba. A forradalmi bizottság választása összekuszált dolog volt, mert azt egyrészről szervezte a pártbizottság, másrészről pedig ugyancsak a forradalmi tanács, választást szervezték a színészek, amely kettő összekavarodott. Ezen a gyűlésen szó volt az államvédelmi hatóság lefegyverzéséről, amelyet Kiss őrgy. a megyei főosztály vezetője jelentett be, hogy ezt már előzőleg megbeszélték Feketével és erről a pártbizottság is tud. [...] [...] Október 26-án a pártbizottsággal nézeteltérésem támadt, mert ők kértek tőlem 100 db géppisztolyt, amit én nem tudtam nekik kiadni, mivel előzőleg nem volt rá engedélyem a HM-től, amikor pedig ezt megkaptam, Kálóczi [Kálózi] alez. jött hozzám és mondta, hogy ő nem hajlandó kiadni fegyvereket polgári szerveknek, ugyanígy nyilatkozott a tüzérellátástól Soós hdgy. A pártbizottság titkára azzal jött, hogy én nem akarom kiadni a géppisztolyokat, s ezért neheztelt. Ezután úgy beszéltük meg, hogy küldjenek be embereket hozzám, akiket kiképezünk a fegyverek kezelésére és ott helyben vehetik át a fegyvereket. Ez meg is történt, azonban mint később megtudtam, Kálóczi alez. rosszul foglalkozott az emberekkel, így azok nem voltak hajlandók átvenni a fegyvereket. 27-én délután történt meg, a megyei, illetőleg városi forradalmi bizottság választása. Ebbe engem is beválasztottak. Rajtam kívül be lettek választva Lovas fhdgy., Bereczki hdgy, Eger László törm. és Biczó alez., aki az alakulattól nem volt kijelölve, azonban a civilek kihívatták a laktanyából és beválasztották a bizottságba. [...] [...] Amikor a laktanyába bementem, a tiszteknek mondtam, hogy mi a tervük, és elmondtam, hogy a nép jogos követelése mellett kitartunk, de rombolásba nem megyünk bele. A tisztek nekem adtak igazat, így azt határoztuk el, hogy a sínek aláaknázását nem végezzük el. Ennek közlése végett Gilicze Ferenc szds.-t és Csimma Jenő szds.-t kiküldték a városi pártbizottsághoz a határozatunk közlése végett. Azonban ők valamilyen okból azt közölték, hogy hajlandók vagyunk a harmadfokú telepítést elvégezni, amely abban áll, hogy az anyagot a helyszínre szállítjuk. E közlés ellenére robbanóanyagot nem szállítottunk ki a vasúti sínekre. [...]