Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
86/3. Békéscsaba, 1957. szeptember 3. A megyei rendőr-főkapitányság politikai nyomozó osztályának határozata a békéscsabai Fekete Pál, Tóth István és társai ügyében a vizsgálat lezárásáról Benkovits Sándor rny. fhdgy., a BM Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály vizsgálati alosztálynak fővizsgálója, a nyomozati adatok alapján az alábbiak szerint határozatot hoztam Tóth István és társainak ügyében a vizsgálat befejezésére.[...] [...] Tóth István volt hadosztályparancsnak 1956. október 26-tól október 31-ig tagja volt a „katonai forradalmi tanács"-nak. 1956. október 27-től tagja volt a „megyei forradalmi tanács"-nak 1956. november 4-ig. Aktív ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki a megye „forradalmi tanácsán" belül. Jelen volt azon a tárgyaláson, ahol döntöttek az államvédelmi szerv lefegyverzésében. Részt vett a pártbizottság lefegyverzésében. Jelen volt azon az értekezleten, ahol elhatározták az államvédelmisták őrizetbe vételét, melynek végrehajtását vállalta és végre is hajtatta Nyilas Sándor katonai ügyészen keresztül. Az őrizetbe vett államvédelmistákat a laktanyában tartotta október 31-től november 4-ig, fegyveres őrizet mellett. 1956. november l-jén reggel parancsára a hadosztály politikai tiszteket is őrizetbe vették és fegyveresen őrizték, a laktanyában november 3-ig. Október 26-án 3-400 fős csoporttal ment, mely különböző középületekből a csillagokat leverte, tüntettek az államvédelmi egységek, a szovjet egységek és a párt ellen. Az általuk készített 16 pontba foglalt röpcédulákat szórták. Október 27-én a vasúti sínek felszedéséről tárgyalt a MÁV állomáson, ahonnan Széli László mérnököt elküldte a „forradalmi tanács" nagygyűlésére, hogy a sínek felszedésére embereket toborozzon, ehhez gépkocsiját is kölcsönadta. Parancsot adott a vasúti komendánsnak, Szántainak, hogy egy szerelvény álljon ki és a sínfelszedőket vigye ki Lőkösházára, hogy megakadályozzák a szovjet szerelvények Békéscsabára való jutását. Csimma Jenő szds.-t és Enyedi fhdgy.-t Lőkösházára küldte, hogy állapítsák meg, mi a helyzet a szovjet szerelvényekkel kapcsolatban. Csimma Jenő szds. utasítására Lőkösházán kb. 5-600 méteren felszedték a vasúti sínt. Erről este Csimma Jenő jelentést tett Tóth Istvánnak, aki ennek ellenére nem járt el, Csimmát nem vonta felelősségre. Ugyancsak október 27-én részt vett a „forradalmi tanács" tárgyalásán, ahol a vasúti síneket szándékoztak aláaknázni, ill. arról tárgyaltak. Széli László és Galánfy János a vasúti sínek aláaknázása mellett foglalt állást, míg terhelt ellene. Ezek után a „katonai tanács" tárgyalt a vasúti sínek aláaknázásáról. Ekkor Galánfy János ugyancsak az aknázás mellett foglalt állást, valamint Gilicze szds. is. A „katonai forradalmi tanács" ekkor megállapodott a harmadfokú aknázásba [így]. Tóth kiküldte Gilicze szds.-t, hogy jelentse a „megyei forradalmi tanácsinak a „katonai forradalmi tanács" döntését, melyet Gilicze jelentett is.
