Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Valamint megállapodtunk abban, hogy ezt a lakosság tudomására hoz­zuk röplap formájában, ezt a röplapot a hadosztály nyomdáján elkészítsük [így] és szétszórjuk. Majd megállapodtunk abban, hogy a „forradalmi tanács" azon tagjait, akik ezt a diverziót szándékozták végrehajtani és feloszlassuk ezt a taná­csot [így] .Valamint abban megállapodtunk még, hogy 28-án du. tartandó nagy­gyűlésen bejelentem, hogy a katonaság kilépett ebből a forradalmi tanácsból és ezt meg is indokoljuk, hogy miért. A fentiek után a laktanyába mentem, megbeszéltem a tisztekkel, hogy a megyei pártbizottságon mibe [így] állapodtunk meg. A tisztek legtöbb része helyesnek találta. Ezek után a nyomdába [így] megkezdtük a röplapok kinyo­mását és 15 fő katonát magamhoz vettem felfegyverkezve és gépkocsival ki­mentem velük együtt a szakszervezeti székházhoz és ott a forradalmi munkás­tanács tagjai közül letartóztattam Aport, Kaskötőt és még egy harmadik szí­nészt. 1 Ezután a színházba mentem és ott kerestem Széli Lászlót, aki a tégla­gyárban dolgozott, mivel azt gondoltam, hogy színész, őt is le akartam tartóz­tatni. Miután a színházból kijöttünk és nevezettet nem találtuk, a színház előtt nagyobb létszámú tömeg gyűlt össze, akik követelték a letartóztatottak szabad­lábra helyezését. Igyekeztem meggyőzni a tömeget, miért tartóztattam le őket, valamint velem lévő több tiszt is felszólalt mellettem, azonban a tömeg ennek ellenére a szabadlábra bocsátásokat követelte. így a tömeg nyomására nevezet­teket szabadlábra engedtem. A fentiek után a laktanyába visszavonultam. Az elkészült röplapokat szétosztottam a tömeg közé, majd utána a kint lévő tisztek azt a jelentést adták nekem, hogy igen rossz a hangulat az események miatt velem szemben. Ennek ellenére a délutáni „megyei forradalmi tanács" ülésre a katonai forradalmi tanács tagjai elmentek. Kérdés:Tegyen részletes vallomást, hogyan zajlott le az 1956. okt. 28-án du. megtartott „megyei forradalmi tanács" ülése. Mi képezte a fő tárgypontot? Felelet: Ezen a gyűlésen Fekete Pál „megyei forradalmi tanács" elnök beszélt. A de.-i eseményekről már tájékozódva volt. Kijelentette, hogy a hon­védség elárulta a népet, ezért én vagyok a felelős. Fekete kijelentette, hogy úgy kell megtartani a gyűlést, hogy a gyűlésen lefolyt vitákat mindenki meghallja, ezért hangszórón keresztül közvetíteni kell. Ezt megelőzően beválasztották a városi pártbizottság titkárának helyettesét, Palyikot a megyei forradalmi ta­nácsba, majd utána én szót kértem. Én elmondottam, hogy a tanácsnak a mű­ködésével nem értek egyet, mert én azon voltam, hogy rend legyen, azonban amellett voltak egyesek, hogy a vasutat romboljuk. Ezek a tények azt mutatják, hogy ezek nem a nép követelései, ezzel mi nem értünk egyet, megtárgyaltam a tiszti gyűlésen a laktanyában, és így a katonai tanács elhatározta, hogy kilép a megyei forradalmi tanácsból, megszakítsa [így] az együttműködést és bejelen­tem a honvédség kilépését. Ezek után az anarchia ütötte fel a fejét, szitkozódás és kiabálás történt úgy a teremben, mint kint, személyem felé olyanok hang­zottak el: le a Tóthtal, válasszuk meg a Biczót. Majd olyan hang hallatszott, hogy a katonai tanács nem léphet ki a megyei munkástanácsból, a tömeg részé­ről. Ezek után felálltam és kijelentettem, hogy hajlandó vagyok részt venni

Next

/
Thumbnails
Contents