Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Az 1957. évi február hó 16. napjától július hó 6. napjáig közbiztonsági őrizetben, 1957. augusztus hó 2. napjától dec. 30-ig pedig előzetes letartóztatásban lévő Kocsis László, aki Rákóczifalván 1926. május 23. napján született, békéscsabai, Lehel u. 8. alatti lakos, magyar állampolgár és magyar anyanyelvű, törvényesen elvált Oláh Erzsébettől, 2 gyermek atyja, akiknek havi 260 forint tartásdíjat fizet, színházi ügyelő foglalkozású, havi 1350 forint keresettel. 4 elemit végzett, katona volt, apja: Kocsis József, anyja: néhai Kun Ilona, vagyontalan, büntetlen előéletű vádlott bűnös népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel elkövetett bűntettben. A megyei bíróság ezért Kocsis László vádlottat a vonatkozó törvényhely alapján az enyhítő szakasz alkalmazásával 1 (egy) évi és 8 (nyolc) hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 3 (három) évi időtartamra egyes politikai jogainak gyakorlásától való eltiltásra, 400 (négyszáz) forint erejéig ingó vagyonának elkobzására mint mellékbüntetésre ítéli. A fogva tartásban 1957. február hó 16. napjától július 6. napjáig, valamint 1957. augusztus hó 2. napjától a mai napig eltöltött idő minden napját a kiszabott börtönbüntetésbe beszámítja. Vádlott köteles az eddig felmerült 169,60 forint, valamint az ezután esetleg felmerülő eljárási költséget az államnak megtéríteni. Az ítéletet jogerőre emelkedése után a megyei ügyészséggel közli. Indokolás A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felszabadulás előtt a vádlott édesapja gazdasági cseléd volt és jelenleg betanított segédmunkás a szolnoki járműjavító műhelyben. Vádlottnak még két testvére van, akik mind a ketten üzemi dolgozók. A felszabadulás előtt vádlott is gazdasági cseléd volt, majd a szolnoki vízműveknél dolgozott, onnan a szolnoki városi tanács alkalmazásába került, ahol előbb hivatalsegéd lett, később pedig segédelőadó, 1951-ben átkerült a szolnoki Szigligeti Színházhoz, onnan pedig kb. 4 évvel ezelőtt a békéscsabai Jókai Színházhoz. Időközben 1946-tól 1948-ig tagja volt az MKP-nek, de tagdíjnemfizetés miatt kizárták. Békéscsabán az ellenforradalmi események megindulása után felszínre került hangadók között színészek is szerepeltek. így a békéscsabai városi „for-