Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A Békés Megyei Népújság írása: Köszöntjük a munkás-paraszt hatalomért küzdő bátor katonákat Az október 23-a utáni események idején az ellenforradalmárok a szavak­kal eléggé ki nem fejezhető rombolás, uszítás, gyilkolás közepette szörnyű hely­zetbe hozták az országot. Rémuralmuk következtében felforgatták a törvényes rendet, a közbiztonságot egyaránt. Sőt súlyos veszélybe hozták a munkás-pa­raszt hatalmat - persze nem rajtuk múlott, hogy a magyar fasiszták, a volt csendőrök, horthysta katonatisztek kíséretében a visszatért grófok, földbirto­kosok, gyárosok nem tudták karmaik közé ragadni a hatalmat. Egyszóval ve­szélyben voltak az üzemek, a gyárak, az 1945 után kiosztott földek, és mindaz, ami ma a nép jogos tulajdona, jogos öröksége. Minden becsületes kommunista és pártonkívüli híve annak, hogy vesszen örökre a Rákosi-féle önkény, és sürgősen rendezzék a jogos követeléseket, aho­gyan az ország gazdasági ereje erre képes lesz. Azonban az már nem volt meg­engedhető, hogy a jóérzésű és becsületes emberek szeme láttára romboljanak, törjenek, zúzzanak a magukat hazafiaknak nevező ellenforradalmárok, a bör­tönből kiszabadult gyilkosok, és az emberek tömegeit tartóztassák le azzal a jelszóval, hogy rákosisták. Amikor az országban a pártot csaknem teljesen szétverték, a karhatal­mat, valamint az államhatalmat szétzilálták és gyilkoltak - s csak a hajszálon múlt, hogy a kapitalizmust vissza nem állították - jöttek önként és léptek csata­sorba a munkások, a parasztok és a néphez hű értelmiségiek legjobbjai. Nem pufogtattak nagy hangú frázisokat ezek az ország sorsáért aggódó emberek, hanem fegyvert kértek, hogy megvédjék az országot a teljes anarchiától, a pusz­títástól, s meggátolják a további vérontást. Fegyvert fogtak azért, hogy a tizen­két év alatt - sokszor nehéz küzdelmek árán - létrehozott alkotásainkat, s az ország irányítását ne vehessék kezükbe illetéktelenek: olyanok, mint B. Szabó István békési kulák, volt államminiszter, 1 vagy a többi hasonszőrű lelki barátja. Az utóbbi időben többfelé lehetett olyan hangokat hallani, hogy a most beöltöztetett katonatisztek között felismertek több kommunistát. Mi azt kér­dezzük: ki titkolta eddig is, hogy a most bevonultak között nincsenek kommu­nisták? [így.] úgy véljük, senki. Kétségkívül van közöttük, méghozzá jó néhány - többek között nem is egy olyan -, aki a néphatalomért már nem először fog fegyvert. S amit ugyancsak nem tagad senki: ezeket az elvtársakat - mint aho­gyan a többit - sem rejti el senki a szobákban. De nem is lehetne őket elrejteni, mert valamennyien azért kértek fegyvert, hogy rendet teremtsenek az ország­ban és megvédjék a nép hatalmát. Azt üzenjük a fegyvert fogott katonatiszteknek, hogy álljanak szilárdan őrt a haza védelméért, a munkás-paraszt hatalom megvédéséért. Nem könnyű, de a legnemesebb cselekedet most ez. Erre nevelte őket a marxista-leninista

Next

/
Thumbnails
Contents