Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
lenül létrejövő forradalmi bizottságok megalakítását maga akarta végezni, illetve saját embereivel kívánta telerakni az új szerveket. Ez mindenhol csődöt mondott, az emberek nem kértek a rákosista vezetőkből. Október 27-28-án még szervezett a párt egy kétségbeesett puccskísérletet. Az MDP politikai bizottsága katonai bizottságot hozott létre, a katonai diktatúra szándékával. Apró Antal, Fehér Lajos, Czinege Lajos, Földes László és Mező Imre voltak a főszereplők, katonai támogatóik közül megemlítendő Gyurkó Lajos. A központjuk a Köztársaság téri pártház volt. Miután azonban Hruscsov Nagy Imre mellett döntött, összeomlott a kísérlet, melynek Békésben is voltak próbálkozásai. (A nem messze eső Mórahalmon nem véletlenül volt október 28-án két áldozatot követelő ÁVH-s sortűz.) 46 Október 28-án reggel Tóth István hadosztályparancsnokot behívták a békéscsabai pártbizottságra, és utasították a forradalmi bizottság őrizetbe vételére és arra, hogy a katonák lépjenek ki a forradalmi bizottságból. Tóth tétovázott, majd engedelmeskedett, és három forradalmi bizottsági tagot letartóztatott (Kaskötő és Apor színészeket, valamint Hrabovszky Lászlót), majd egységeket rendelt be Csabára Mezőtúrról és Hódmezővásárhelyről is. Elemi erejű tüntetés tört ki a puccs ellen, Fekete Pál arról beszélt, hogy a hadsereg elárulta a forradalmat. A több ezer ember nyomására Tóth elállt a puccstól és ismét Fekete Pál oldalára állt. A puccs vezetői Klaukó Mátyás, Majoros István (ÁVH-s őrnagyból lett pártvezető) voltak, és segítette őket valamelyest az ingadozó Huzsvai rendőrfőkapitány is. A puccs itt is elbukott, de nem volt veszélytelen. A pártnál sok fegyver volt, hiszen Fekete Pál pár nap múlva a Kossuth Népében megírta: teherautóval kellett a pártházból elszállítani a fegyvereket. 47 A pártvezetők illegalitásba vonultak, s csak a Vörös Hadsereg oltalmában tértek vissza. Kivétel egy-két ember volt, pl. Farkas István, aki végig a helyén maradt és képviselte a pártot a forradalmi bizottságnál, tárgyalt, tette, amit lehetett. Bátor, következetes kommunista volt, Kádár idején persze vádolták, hogy nem volt radikális, együttműködni is kész volt a forradalommal. Vádolták azok, akik elmenekültek... 48 A csabai kommunista puccskísérlet nem volt a megyében elszigetelt törekvés. Október 28-án este híre ment Medgyesegyházán, hogy a pártbizottságra fegyverek érkeztek. Másnap, a járási katonai forradalmi bizottság emberei találtak is ott fegyvereket, kézigránátokat. Jellemző a falu emberséges magatartására, hogy Implom Ferenc forradalmi bizottsági elnök (volt kisgazda parlamenti képviselő) nem engedte a helyi pártvezetőket elhurcolni, mindössze szemrehányást tett nekik. Joggal, hiszen előző nap ő javasolta a béke és a rend érdekében, hogy a forradalmi bizottság fele párttag legyen, s elrendelte, hogy a nemzetőrök különösen ügyeljenek a kommunisták testi épségére... 49 Nagyszénáson 500 fős népgyűlésen lett Fazekas József a forradalmi bizottság.elnöke. A korábbi vezetők egy részét elbocsátották, s felszólították őket, hogy lakásaikat ne hagyják el. A forradalmi bizottságnak nem volt könnyű őket megvédeni a leszámolást akaróktól, de sikerült. 50 Telekgerendáson október 28án alakult meg a forradalmi bizottság. A párttitkárt kitiltották a faluból, letartóztatták és beszállították Békéscsabára. 51
