Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Nehéz, nagyon nehéz történelmi időket élünk. A forradalom szép ügyét vérbe fojtották. Frissen hantolt sírok a város utcáin és terein. A temetőkben fakeresztes hosszú sorok: tizenöt-tizenhat éves legényemberkék és többgyermekes családapák közös nyugvóhelyei. Sírok! Sírok! Sírok...! Megnyúlt, végtelen temetők... s mennyi sír a romok alatt... Magyar anyák! A fiaitok nyugszanak itt! Magyar asszonyok! A férjeitek zsarnokság ellen lázongó lelkiismeretét fojtották örök börtönbe e friss rögök... Hiába haltak volna meg? Hiába áldozták volna hősi életüket? Tűrhetjük, hogy az ellenforradalom vádjával becsméreljék azt a csodálatos harcot, melyre emlékezvén tisztelettel emeli meg kalapját a világ?! Nem, nem, nem! Magyar anyák! Magyar lányok és asszonyok! Most rajtatok a sor! Roppant nagy a ti erőtök! Még a golyó sem fog benneteket! A ti néma, tiszteletreméltó tüntetésetek fegyverletételre kényszerít és szent ügyünk iránt tiszteletre szólítja fel még azokat is, akik képesek fegyvert szegezni az igazság és a nép legszentebb vágyai ellen! Magyar asszonyok! Fejezzétek ki bátran és méltósággal a nép akaratát! Parancsoló bátorsággal és méltósággal. Kezdjétek most ezzel a tüntetéssel, és folytassátok egységesen és határozott kiállással, ahányszor csak szükség van erre! Legyetek szent, igaz ügyünk élharcosai! Lépjetek most ti a politikai élet küzdőterére, mert talán még soha nem volt erre olyan szükség, mint napjainkban! Neveteket megőrzik a fiúk és unokák, és hálás, könnyes örömmel emlékeznek majd rátok az eljövendő, szabad századok. Magyar nők! Amikor az óramutató 11-et mutat, induljatok a Hősök terére! Emlékezzetek hősi halottainkra! Mindnyájan legyetek ott! Sokszorosított gépírásos szöveg, a peranyagban fotókópián van meg - BéML B. 606/1958. A másolat hátoldalán Kenéz Géza saját kezűleg ismerte el, hogy az „ELÜNK"et ö hozta Budapestről. (Vö.: 121. sz. dokumentum.) A nőtüntetés december 4-én több ezer résztvevővel zajlott le a Hősök terén. (Vö.: Szakolczai 82.) 71. Békéscsaba, 1956. december 8. A Békés Megyei Népújság cikke: „Lássunk tisztán!" Csütörtökön Békéscsabán az életet adó munkáskezek ismét letették a szerszámot. A lassan kialakult nyugalmas, békés élet újból megbolydult, és megint kevesebb lett az üzletekben a kenyér. Ismét órák hosszat várakoztak a sok-