Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Megkaptad érte béredet. Te kicsi bajtárs, esküszünk, Hogy megvédjük e drága vért, Az nem lehet, hogy kicsiny szíved Hiába ontott annyi vért. Te pesti srác, Te napköziben nevelkedett apró kamasz, Te, kinek élete mindössze Tizenöt sivár tavasz. Téged, ki ezt a drága életet Hazádért, úgy dobtad oda, Amíg magyar él itt e földön Nem felejthetnek el soha! Sokszorosított másolat. - BéML - B. 28811957. A Polgár János és társai peranyagához mellékelt versmásolat alján kézírással: „Személyi motozás alkalmával ezen „hősi ének a pesti srácról" című vers nálam volt, saját tulajdonomat képezte. Szlancsik János." A vers Szentkúti Ferenc műve, a fent közölt szöveg némileg eltér a kötetben publikáltétól. (Hősköltemény egy „pesti srác"-ról. In: Piros a vér a pesti utcán. Összeáll. Győri László, év és n. n. - 82.); lehet, hogy valaki emlékezetből írta le, „egyéni módosításokkal". 70. Budapest, 1956. december 4. Az „ELÜNK" - forradalmi lap egy száma „Magyar anyák! Magyar lányok, asszonyok! Most rajtatok a sor!" Ezzel a felszólítással indult útjára ezekben a napokban sok ezer röplap, hogy mozgósítsa a magyar nők széles rétegeit, hogy a gyászos és mégis büszke emlékezés virágaival koszorúzzák hőseink sírjait, és hogy ugyanakkor ébresztői legyenek a magyar nők hagyományokban gazdag, történelmi hivatásának. Igen! Most rajtatok a sor, magyar lányok és asszonyok! A magyar nők már jó egynéhányszor bebizonyították, hogy a legválságosabb történelmi helyzetekben is képesek megállni a helyüket. Büszkén emlékezünk nemzetünk történelmének hőslelkű asszonyaira: Dobó Katicára, Zrínyi Ilonára és a többiekre. Az ő utódaikhoz, mai asszonyokhoz szólunk most, akik - biztosan tudjuk ezt - nemcsak az elődök nevét őrzik, hanem bátor, megalkuvást nem ismerő szellemüket is.