Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A KÖVETKEZŐ PONTBAN követelik a dolgozók a szovjet csapatok azonnali kivonását. Ezt a kormány nem tudja megígérni egyrészt azért, mert a szovjet csapatokat a rend helyreállítása érdekében hívta be. A KÖVETELÉS TOVÁBBI PONTJA, hogy Magyarország semleges legyen. Ezzel kapcsolatban Dobi István a következőt mondta: nem elég kinyilatkoztatni a semlegességet, hanem azt más államok részéről is el kell ismerni. Nemzetközi jogilag a semlegesség elismerése azt jelenti, hogy az elismerő államok kollektíván kötelezettséget vállalnak arra, hogyha az elismert államot bármely más állam megtámadja, akkor együttesen lépnek fel a támadó ellen, az elismert állam semlegességének biztosítása érdekében. A jelenlegi nemzetközi viszonyok között egyetlen állam sem lenne hajlandó arra az elhatározásra, hogy Magyarországot semleges államnak elismerje és semlegességét biztosítsa. A HATODIK PONTTAL kapcsolatban Dobi István a kormány álláspontját közölte. A kormány nem hajlandó az ENSZ megfigyelőit Magyarország területére beengedni, s ezt az elhatározást az elnök is helyesli. A TOVÁBBIAKBAN követelik a dolgozók, hogy a forradalomban való részvétel miatt senkit ne internáljanak és külföldre ne vigyenek. Erre a válasz a következő: a magyarországi szovjet haderők parancsnoka kijelentette, hogy az országból a Szovjetunióba senkit nem visznek ki. A kormány azonban nem ígéri meg azt, hogy internálások, vagy letartóztatások nem lesznek. A forradalomban részt vett személyek között azonban különbséget kell tenni, \foltak és vannak becsületes állampolgárok, akik jogos követelésekért harcoltak. De részt vettek a forradalomban olyan személyek is, akik a zavaros állapotokat kihasználva raboltak, fosztogattak és romboltak. Az ilyen személyek elnyerik méltó büntetésüket és ezek lesznek a letartóztatottak között. A követelés további pontjában a halálbüntetés eltörlését kérik. Dobi István közölte a küldöttekkel, hogy ez már nem új kérdés, ennek a büntetési nemnek eltörléséről már az Elnöki Tanácsban tárgyaltak. A KILENCEDIK pontban az alapvető emberi jogok biztosítását kérik a dolgozók. Az elnök helyesli és támogatni is fogja ennek megvalósítását. A TIZEDIK pontban a magyar viszonyoknak megfelelő munkástanácsokra épülő üzemi önkormányzati rendszert követelnek a dolgozók. Ezt az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel már rendezte és a további alakulása, vagy változása a jövő kérdése. AZ UTOLSÓ ELŐTTI pontban a hírszolgáltatás, a sajtó és a rádióhoz szól, melyben azt kérik, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztassa az ország lakosságát. Ennek a követelésnek a megvalósítása folyamatban van, úgy a Rádiónak, mit a sajtónak az az álláspontja, hogy a jövőben az eseményekhez hűen fogja a dolgozókat tájékoztatni. VÉGÜL AZ UTOLSÓ és igen fontos követelés a sztrájk jogának biztosítása. A küldöttek erre a kérdésre választ nem kaptak. Dobi István saját nézetét fejtette ki, mivel ő kisgazdapárti ember és a parasztok soha nem sztrájkoltak, így a kérdésben állást nem foglalt.