Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
A Városliget szélén a fákon megcsonkított forradalmárok függtek, egyes esetekben, hogy a fehérterrorista gyilkosok - nem találva lakásán az általuk keresett személyt - megölték családját, a legkisebb gyermeket sem kímélve. Ilyen volt a helyzet a múlt hét második felében Budapesten. Fent még tárgyalásokkal szorították ki a kormányból a kommunistákat és általában még formális demokrácia volt, lent az utcákon, a házakban már dühöngött az ellenforradalmi terror -, végveszélybe került a dolgozó nép hatalma, a magyar népköztársaság, a dolgozó nép minden vívmánya. Már a múlt hét közepén világossá vált, hogy a bekövetkezett súlyos helyzetből csak kétféle kivezető út van: Az egyik - tovább járva a Nagy Imre-kormány összeomlásra vezető útját. Előtérbe állítjuk a szovjet csapatok kivonásának kérdését és annak nyomán tehetetlenül szemléljük, hogy az ellenforradalmi fehérterror lemészárolja előbb Budapesten, majd vidéken a kommunista munkások, parasztok, értelmiségiek aktív tömegét, azután a kommunistákkal rokonszenvezőket, majd valamennyi demokratikus hazafit, azután félredobja az ellenforradalom a Nagy Imre- és minden más demokratikus összefogásra alapozott kormányt, hogy tiszta ellenforradalmi kormányt hozzon létre. Ez az ellenforradalmi kormány azután megsemmisítve a néphatalom utolsó maradványait is, visszaadva mindent: a gyárakat, a bányákat, a bankokat, a földet a régi tulajdonosoknak, visszaültetve a nép nyakára a főjegyzőket, az arisztokratákat, és a csendőröket, visszaállítja hazánkba a kapitalista földesúri rendszert. Végül pedig a nép erejének szétzúzása után eladja hazánk függetlenségét a gyarmatosító imperialistáknak. Ez volt az egyik lehetséges út. A másik út: minden erővel, a szovjet csapatok segítségét is igénybe véve, gátat vetni az ellenforradalmi hullámnak, megvédeni munkásosztályunkat, parasztságunkat, egész népünket, népi demokratikus rendszerünket, szocialista vívmányainkat és jövőnket a megsemmisítéstől, helyreállítani törvényes és alkotmányos rendünket, a békés, normális életet, a jogrendet és hozzálátni égető és fontos kérdések megoldásához, a sebek begyógyításához, új és szebb életünk kiépítéséhez. A megoldandó kérdések között szerepel, hogy a rend helyreállítása után leüljünk tárgyalni a Varsói Szerződést aláíró országok kormányaival a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról. A szocialista, a népi demokratikus Magyarország, a népi hatalom megvédése, nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosítása csak ilyen módon lehetséges... Békés Megyei Népújság, 1956. november 13. Az ún. ellenforradalmi terror, a százával meggyilkolt kommunisták emlegetése a kádári terror önigazolását, a szovjet katonai beavatkozás megindokolását szolgálta, valóságalapja a kevésnél is kevesebb volt.