Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

gyerek volt, csak a pártfunkcionáriusok élveztek kiemelt bánásmódot. Felszólította a vezetőket, hogy ismerjék be súlyos hibáikat. Virágh Ferenc keményen kiállt a sztálinizmus, a hazai adottságokat figyelembe nem vevő tervgazdaság, és az értelmiség megfélemlítése ellen.

12 Október 19-én a Viharsarok Népében Fekete Pál számolt be a budapesti Petőfi Kör reformkommunista szellemű nevelési ankétjáról. A rendezvényen számos pedagógus, diák, sőt munkás szólalt fel, szó esett a brosúraszintű tananyagokról, a nemzeti tradíciók félrevetéséről, a nyugati nyelvek elhanyagolásáról.

13 Gyulaváriban október 22-én 1200 résztvevővel nagygyűlést rendeztek, melyen Nagy Károly országgyűlési képviselő tartott beszámolót. A faluban éppen igen rossz volt a hangulat az ismét felemelt begyűjtési terhek és adók miatt, s Nagy Károly Rákosiék hibáit sorolta, és a mielőbbi orvoslás szükségességét hangoztatta.

1

'

1 Mindez jelezte az erjedést, de valós fordulat még nem történt. Gerőék erősen tartották magukat, és a reformok hívei is csak apró lépésekben megvalósuló korrekciókra mertek gondolni. A tényleges fordulathoz a tömegek megmozdulása kellett. A forradalom első napjai A nagy alkalom 1956 októberében érkezettel. Először Debrecenben, 23án de. már ezrek tüntettek; megszületett a 20 pontos követelés, párhuzamosan a szegedi egyetemisták követeléseivel. Délután már 30-40 ezer ember volt az utcákon s az AVH 18-19 óra közt belelőtt a tömegbe.

n Ezt követette Budapesten a rádió ostroma, a fegyveres harc. A hírek akkor még lassan mozogtak, hiszen az újságok, a rádió még napokig félreinformáltak, nehéz volt vidéken tisztán látni. De például Dévaványára már október 25-én Budapestről hazaérkező munkások hozták a hiteles híreket.

16 Október 26-án már egyetemisták is érkeztek, plakátokat és röplapokat is hoztak, köztük az egyik budapesti 15 pontos követelést is. Október 27-én már lefegyverezték a rendőrséget is, és 40 fős nemzetőrséget alakítottak.

17 Békésen 27-én reggel egy mozdonyvezető számolt be a pesti helyzetről, amit a hangos híradóban is bemondtak.

18 Volt, aki már előbb érezte, hogy lesz valami: Szatmári István - régi, vezető kisgazda - Békésen már 23-án követelni kezdte a volt kisgazdaház visszaadását. 27-én itt is megfogalmazták a 12, majd a 24 pontot, aztán megalakult a forradalmi bizottság Szatmári István vezetésével. A népgyűlésen szólni kívánó vb-elnököt lehurrogták. Egyes vb-tagokat bántalmaztak is.

19 Vésztőre a hazatérő pesti egyetemisták röpcédulákat is hoztak, másnap a tüntetők egy rendőrt és egy AVH-st alaposan helybenhagytak.

20 26-án Csabán az értelmiségi központként is szolgáló színészklubban izgatott tárgyalások folytak katonatisztek jelenlétében; már akkor tervezték a hadosztály katonai forradalmi tanácsát.

21 Este már tömeg az utcákon - a színészek vezetésével -, kinyomatják a 12 pontot, mégpedig jeleként a kommunista hatalom elbizonytalanodásának, a pártbizottság engedélyével. A tömeg a pártbizottság, majd az AVH elé vonult, végül a hadosztály laktanyájához, „le a párttal, vesszen az AVO" és hasonló