Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében. A megyei bíróság ezért: Tóth Mihály vádlottat 2 (kettő) évi és 8 (nyolc) hónapi börtönbüntetésre mint főbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 800 (nyolcszáz) forint értékű vagyona elkobzására és 3 (három) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítéli. A megyei bíróság a vádlott által 1957. február 22. napjától július 16. napjáig közbiztonsági őrizetben és ettől az időtől kezdve 1957. szeptember 17. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott börtönbüntetésbe teljes egészében beszámítja. A megyei bíróság kötelezi vádlottat, hogy az eddig felmerült 387,70 Ft, valamint az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget az állam részére térítse meg. Indokolás: A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Tóth Mihály vádlott agrárproletár családból származik. Édesapja vagyontalan földműves-napszámos volt. Vádlott az iskolái elvégzése után kéményseprő szakiskolát végzett. Nem sokkal e szakmában történt felszabadulása után a román hadseregbe vonult be tényleges katonai szolgálatra. 1939-ben Magyarországra szökött és nem sokkal később a magyar hadseregbe hívták be, ahonnét 1941-ben szerelt le. 1944-ben vonult be ismét katonai szolgálatra s még ebben az évben szovjet fogságba esett. A fogságból történt hazatérése után mint kéményseprősegéd 1952-ig dolgozott, majd ettől kezdve körzetvezető lett Gyulán, később pedig a békési kéményseprő vállalatnál, 1955-ben került aVizesfási Állami Gazdaság alkalmazásába, honnét 1957 februárjában a jelen bűnügye miatt elbocsátották. Ettől kezdve mind a mai napig alkalmi munkákkal foglalkozott. I. Az ellenforradalmi események hatására, Békés községben 1956. október 27-én alakult meg az úgynevezett forradalmi tanács. E forradalmi tanács első ténykedései közé tartozott a községi tanács és más szervek vezetőinek eltávolítása. Később pedig azok többségének őrizetbe vétele. E forradalmi tanács a fennállása idején is, mondhatni, az egyedüli és kizárólagos gyakorlója volt a közigazgatási és államigazgatási funkcióknak. Tóth Mihály vádlott, aki eddig csak csendes szemlélője volt a községben lezajlott eseményeknek 1956. október 29-én összetalálkozott régi ismerősével, F. Szőke Gábor békési lakossal, a békési forradalmi tanács egyik vezető tagjá-