Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

BEVEZETÉS Rend és forradalom: }

56 Békés megyében Előzmények 1944/45 fordulóján szovjet megszállás alá került országunk, s ezzel - rövidesen bebizonyosodott - diktatúrából diktatúrába került, csak annak a színe változott. Az 1945. őszi választásokon mindössze 17%-ot elérő kommunista párt (erőteljes szovjet támogatással) döntő pozíciókat szerzett meg (Belügyminisztérium, rendőrség, Gazdasági Főtanács) és fokozatosan felmorzsolta a polgári demokratikus pártokat, szervezeteket. Ha kellett, akkor szovjet, katonák tartóztatták le a papíron legerősebb párt, a kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. Az 1948. tavaszi kierőltetett és a szociáldemokratákat tönkretevő, szétverő pártegyesüléssel a kommunista MDP mindenható lett. Gyors és kíméletlen harc indult a tulajdonos rétegek ellen: a sztálini diktatúra nem viselt el önálló, saját megélhetési bázisra támaszkodó embereket - se gyárost, se kereskedőt, de még kis szatócsüzlet-tulajdonost sem. Apránként meg is történt valamennyi államosítása, ami hatalmas lépés volt a társadalom kiszolgáltatottsága felé - s éppen ez volt a cél. Következett a földet szerető, ahhoz értő birtokos parasztság céltudatos és kíméletlen szétverése. Az egyre teljesíthetetlenebb beszolgáltatási és adóterhek miatt előbb a kulákok földjét rabolták el - sok-sok kulák ugyanis nem bírta a terheket, a karhatalom sorozatos fenyegetéseit, fizikai kényszerítő eszközeit -, ezért „felajánlotta" földjét az államnak; a kisebbeket szó szerint bepofozták a tsz-ekbe, s aki tartotta magát, annak földjét tagosítási manőverekkel vették el, úgy tették értéktelenné. A háttérben mindig ott állt fenyegetően az AVH, senki nem tudhatta, éjjel kit visznek el, és az visszatér-e valaha, s ha igen, milyen állapotban. A rettegés ideje volt ez. De még lélekben tartotta magát az ország. Voltak, akik merték vállalni a nyílt ellenállást is. Békés megyében számos kisebb helyi tüntetésről, tiltakozásról tudunk. Említsünk meg néhányat. 1950ben Battonyán fegyveres összeesküvést szerveztek Bányás Mihály vezetésével. 50-en kerültek bíróság elé 1951-ben. Párhuzamosan Battonya egyes kulákjai röpcédulázásért, „rémhírterjesztésért" és „kémkedésért" kerültek börtönbe.

1 Kaszaperen 1948 júliusában híre ment, hogy a már begyűjtött gabonát elszállítják úgy, hogy a helybeliek házi szükséglete sem lesz fedezve. 200 asszony verte szét a raktárt, és osztotta a gabonát, lisztet. Ugyanott 1952-ben a r.k. pap kulákokkal „lázított" a beszolgáltatás ellen. Az AVH a tüntetők közül Horváth Gyula plébánost letartóztatta, kilenc kulákot pedig a hortobágyi munkatáborba internáltak. Az is megesett, hogy egy kisbirtokos paraszt megpofozta a kaszaperi párttitkárt.

2 Békésen 1951 -ben tömeg tüntetett a tagosítások ellen, amit