K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
DOKUMENTUMOK - Egyesületek, hitközségek alapszabályai
74. § 3. pontja első mondata helyébe írandó:Templomfenntartási járulékot csak a templomülés-használati joggal bírók tartoznak fizetni. 75. § 4. e) pontjára vonatkozólag az 1895. 43. tc. 24. §-a 6 irányadó. 85. §-ban az elnöki szó után beiktatandó: bizottság. 90. § 2. bek[ezdés] 2. mondatában adókivető szó után beiktatandó bizottság. 125. §-ban állandóan szó törlendő. 149. §-ban alkalmazottak szó után írandó: a rabbi és a tanítószemélyzet kivételével. 154. § 6. pontjában hatáskörébe után nem szócska iktatandó. 166. § végéhez írandó: Hitközségi fizetéses tisztviselők és alkalmazottak csak magyar honosok lehetnek. 172. § 4. bek[ezdés]e törlendő. Egyház helyett mindenütt vallási, illetve vallás-felekezeti; egyházközségi helyett pedig hitközségi szavak írandók. Az alapszabályoknak a felekezeti iskolával, a felekezeti tanszemélyzettel és az iskolaszékkel kapcsolatos rendelkezései csak az 57 121/1906., 7 s az ezt módosító 92.075/1909. 8 vkm. sz. körrendeletek keretén belül bírnak érvénnyel. Egyébként az alapszabályok sem a fennálló, sem a jövőben hozandó törvényekkel és általános érvényű rendeletekkel nem ellenkezhetnek s ezért az ezekkel netán ellentétes rendelkezések semmiseknek tekintendők. Budapest, 1935. évi május hó 14-én. A miniszter rendeletéből: Sárkány Alfréd miniszteri tanácsos BML IY 424. Békés vármegyei egyesületi alapszabályok. 50. Békési Izraelita Kongresszusi Hitközség alapszabályai 1906-1935. Géppel írt tisztázat. 1 Hivatkozott rendeletet nem találtuk. 2 A vallás- és közoktatási miniszter 1924/1885. számú elnöki kör- és szabályrendeletének (Az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában) 2. §-a kimondta, hogy anyakönyvvezető rabbi vagy rabbihelyettes (vallástanító) felnőtt korú, legalább négy közép- vagy polgári iskolai osztályt sikeresen elvégzett, feddhetetlen előéletű magyar állampolgár legyen (Magyarországi Rendeletek Tára.Tizenkilencedik folyam. 1885. Bp. 1885. II. kötet. 1989.). 3 Az 1895. évi XLII. tc. (Az izraelita vallásról, közismertebb nevén recepciós törvény) 3. §a kimondta, hogy lelkész (rabbi) és hitközségi elöljáró csak olyan hitfelekezeti tag lehet, aki magyar állampolgár és képesítését Magyarországon szerezte (Magyar Törvénytár. 1894-1895. évi törvényczikkek. Bp. 1897. 306.). 4 Az 1895. évi XLIII. tc.(A vallás szabad gyakorlásáról) 24. §-a szerint aki valamely bevett vagy elismert vallásfelekezetből kilép, köteles a kilépés idejéig esedékessé vált egyházi tartozásait annak az egyháznak, melyből kilépett, megfizetni. 5 Az 1907. évi XXVTI. tc. (A nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól) 32. §-a kimondta, hogy az első ízben alkalmazott rendes tanító köteles a királyi tanfelügyelő előtt magyar állampolgárságát igazolni és a hivatalos esküt az állam nyelvén letenni. (Magyar Törvénytár. 1907. évi törvényczikkek. Bp. 1908. 392.)
