K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Összeírások

Észrevételek SorNév > Születési hely Ha külföldi, Ha nincs, mióta lakik Kereseti Magaviselet Észrevételek szám van-e letelepedési engedélye mód szám Életkoi ország község van-e letelepedési engedélye Magyarországon a községben mód leánya Fani Rozi 40. Hertzfelder Moyzes fia Dávid Ignátz Jákob 40 Cseh Schönbrunn 20 év óta házaló becsületes 41. Kner Sámuel neje Klára fia Izsák Simon 51 Magyar Nógrád megya Balasfa] Gyarmath 16 év óta könyvkötő becsületes 42. Friedler Ignátz neje Julianna fia Josef 35 Magyar Nyitra megye Abameszta 2 év óta kocsmáros becsületes Kelt SzentAndráson Június 16-án 1848. Szálai István bíró, Dorogi Márton t[örvény]bíró, Molnár Mátyás esküdt, Békessy János hites jegyző,Tessedik Károly főszolgabíró, Lakatos Károly esküdt BML IV B. 102. b. Békés vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 266/1848. (Ö. 23.) Kézzel írt tisztázat. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. május 13-án írta alá az 1261IB. sz. rendeletet az ország izraelita lakosságának összeírásáról: „ A hatóság e rendelet vételétől számítandó öt nap alatt egy, vagy a körülményekhez képest több bizottmányt nevezend, mely a törvényhatóság határában létező zsidókat családonkint, minden hozzátartozóikkal pontosan összeírandja!...A befejezett öszveirást észrevételeivel egyetemben faj megyékben az állandó bizottmánynak, faj városokban a rendes közgyűlésnek mutatja be, mely azt végrehajtás és intézkedés előtt nekem azonnal megküldeni". A rendelet kiadására az ébredező idegen -, elsősorban zsidóellenesség késztette az újonnan megalakult magyar kormányt, amely a zavargások fokozódásától tartva, a zsidók helyzetének törvény általi megszilárdítását tervezte. Békés vármegye főjegyzője, Tormássy János - a belügyminiszter rendeletét kézhez véve - utasította a szolgabírákat, hogy a járási esküdtekből, valamint a községek Uraiból és jegyzőiből alakítsanak összeíró bizottságokat, amelyek a központi, kiadott minta szerint írják össze a hatóságuk területén élő zsidókat. Az összeírási jegyzékeket 1848. június 24-ig kellett az alispáni hivatalhoz eljuttatni. A megadott határidőre csak a békési járás összeírásai érkeztek meg. A csabai középponti, orosházi és szarvasi járások tisztviselőit a megye „mihamarabbi" teljesítésre szólította fel. Eddigi ismereteink szerint a Békés Megyei Levéltár őrizetében az itt közölt nyolc 1848. évi zsidó összeírás található. A megyék által a belügyminisztériumhoz eljuttatott névsorokat az Országos Levéltár őrzi. Az adatgazdag, és eddig alig feldolgozott forrásegyüttes jelentőségére Haraszti György is felhívja a figyelmet. Az 1848. évi magyarországi zsidóösszeírás háttere és mozgatórugói c. tanulmányában. (In: Két világ határán. Magyar Zsidó Történelem. Múlt és Jövő Könyvek. Bp. 1999. 185-219.)