K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - A holokauszt után

109/a Békés megye árvaszéke hivatalos állásfoglalást kér a hátrahagyott zsidó vagyon kezelése ügyében Gyula, 1945. április 9. Tárgy: Távollévők vagyoni és személyi ügyeinek intézése, illetve gond­noksága Határozat: Szarvas község képviselő-testületének 6/1945. kgy. sz. közgyűlési jegyző­könyvi kivonatát a szarvasi elöljáróság jelentésével és a Békés vármegye alispáni hivatalának vezetői teendőit betöltő közig [azgatási] főnök 154/0./1944. ikt. sz. határozatát az árvaszék - további teendőinek szabályozása céljából - felterjeszteni rendeli. Az árvaszék álláspontja szerint az 1877. évi XX. tc. 28., 29., 32., 73., 75., 98-111., 140., 270., 271. stb. §-ai J és a 230 900/1944. B. M. sz., 231 300/1944. B. M. sz. 2 rendelet jelölik meg a távollévők (zsidók vagy nem zsidók egyaránt) vagyoni és személyi ügyeinek felügyeletére hivatott hatóságot (árvaszék), és a vagyon-kezelésre, intézésre jogosult gondnok kirendelésének módját. Ezen feladatra csak természetes személy, teljes vagyoni és személyi felelőssége mellett rendelhető ki. A szarvasi elöljárók által beterjesztett, csatolt képviselő-testületi hatá­rozásból úgy tűnik ki, mintha egy hivatal hivatali sajátosságával, felelősségével kívánná a vagyonkezelést intézni, s ezzel a kirendelt gondnok fenti jogsza­bályokban megállapított kötelességét, feladatát, saját személyében való felelős vagyonkezelésben való működését a létesített új ügyosztály lényegesen befo­lyásolni szándékolná. Ez esetben tehát nem a gondnok saját belátása, családapai gondossága, hanem esetleg a hivatali rendelkezés szabná meg a vagyonkezelés körüli tennivalókat. Nem tehető észrevétel azonban, hogy mint az eddigi gyakorlatban általában a közgyám volt többek gondnoka, úgy ezen esetekben a deportáltak és elhurcoltak személyi és vagyoni ügyeinek intézésére létesített ügyosztály vezetője legyen - mint természetes személy - gondnokként javaslatba hozva, s esetleg árvaszékileg ki is rendelve. Az ügyosztály hivatalos hatalmától való elkülönítése az ügynek kívánatos, mivel a távollevők perbe is kerülhetnek, amikor a bírósággal kerülvén kapcsolatba az ügy, a bíróság a törvény alapján állva a gyámhatóság által kirendelt természetes személyt fogja előreláthatólag kívánni és elfogadni perképviselőnek. Ha ily módon egy természetes személy kell, hogy törvényes képviselő legyen, s őt felelősség is terheli, úgy az csak a gyámi törvényben biztosított szabadságkorlátok mellett képzelhető el. Nincsen akadálya természetesen az árvaszék nézete szerint annak, hogy ezen vagyonmentő, kezelőmunkában, a több gondnokolt ügyét is intéző természetes személy gondnoknak a szóban forgó ügyosztály, vagy bárki más ta­náccsal, segítséggel szolgáljon, azonban annak nem szabad a megengedhető kereteket átlépnie. Kifogásolja az árvaszék azt, hogy az új ügyosztály [a] vagyonkezelést saját

Next

/
Thumbnails
Contents