K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai

iskola betiltása mindaddig, amíg a hitközség előzetes határozattal a megfelelő átalakításra és berendezésre nem köteleztetett, illetve arra felhíva nem lett. Ha azután a hitközség egy ilyen tartalmú felhívásnak meg nem felelne, úgy ez esetben lehetne csak joga retorzióképpen a közigazgatási hatóságnak a helyiségek használatának betiltására. Miután azonban mi ilyen előzetes felhívást egyáltalában nem kaptunk, ezért a véghatározat törvénysértő, és az hatályon kívül helyezendő. Eltekintve a fentiektől, a szóbanforgó tanteremnek a mostani állapotban való építését a helyi hatóság 6110/1929. sz. határozatával engedélyezte, és ez a tanterem az építési engedélynek megfelelően lett megépítve. A sérelmes határozat azt állapítja meg, hogy az egész épület felmenő falai nedvesek. Ez a nedvesség kétségtelenül fennáll, azonban az nem csupán a mi jesiva helyiségünkre áll fenn, hanem aki Békéscsabán a talajviszonyokkal ismerős, az tudni fogja azt, hogy Békéscsabán a város legnagyobb részében az épületek mind nagy mértékben nedvesek, mert az építészeti technika eddig nem bírta leküzdeni azokat a nehézségéket, amelyek a talajvíz magassága miatt a város legnagyobb részében idővel minden épület falát megtámadják. Ez tehát olyan kifogás, amely helyt nem foghat azért, mert a városnak földszintes épületei legalább is 90%-ban nedvesek. Felhozza [a] sérelmes véghatározat azt, hogy az oktatási célra szolgáló termet egy fából készült fal választja ketté, hogy az elválasztott rész imaház céljait szolgálja, és hogy így a terem méretei nem felelnek meg az előirt szabványoknak. Erre vonatkozólag legyen szabad előadnunk azt, hogy téves az a beállítás, mintha a két termet egy fából készült fal választaná el, mert a helyzet az, hogy egy kinyitható szárnyas ajtó választja a helyiséget ketté, az tehát nem fal, hanem az ajtók kinyitásával a két terem egy teremmé alakítható és az bármikor kinyitható. A szárnyas ajtó kinyitása esetén pedig a helyiség alapterületének mérete 11x5,60 méter, amely a szabványokban előírt kikötéseknek megfelel. Az ajtó a szemlén és egyébkor is azért van betéve, mert ez idő szerint összesen 12 növendék látogatja az iskolát, hol a hitközség főrabbija naponként legfeljebb 1 és 1/2 órás előadást tart, és erre a célra a csökkent létszám mellett alkalmas a terem akkor is, hogy ha az ajtók nincsenek nyitva. Felhozza a sérelmes határozat azt is, hogy a villanyszerelés nem felel meg az elektrotechnikai szabályoknak, mert a villamos vezetékek tűzveszélyesek. Jelenleg azonban Békéscsabán mindazon helyeken, ahol nem újabban vezették be a villanyt, a vezetékek kívülről vannak felszerelve és a szabályrendelet csak azt írja elő, hogy átalakítás esetén kell a villanyvezetékeket a falba beszerelni. Ha tehát a helyiség átalakítására kerül a sor, úgy maga a villanytelep ragaszkodik ahhoz, hogy a vezetékek a falba belül szereltessenek. Felhozza a sérelmes határozat azt is, hogy a kályha nem alkalmas, mert csak egyszerűen öntött vaskályha. Ilyen öntött vaskályha van alkalmazásban mindenütt, és nem áll meg az a megállapítás, hogy az ajtón keresztül futőcső volna átvezetve. Végül a sérelmes határozat azt is felhozza, hogy a klozetek az építési szabály-