K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai
Ezen határozatokkal egyetemben, melyek a részletes kivetésnél vezérelvül szolgálandnak, egyszersmind közlöm Nagyságoddal, az illető bizottmány elöljárósága által minden zsidó községnek foganatosítás végett legközelebb megküldendő kivetését, s felkérem Nagyságodat, hogy lehető gyorsasággal intézkedjék, miszerint az alárendelt hatóságok a kivetett összegek behajtásánál segítségül legyenek, és hogy a megyére kivetett mennyiség minden zsidó községgel haladék nélkül közöltessék, hogy azután az e tekintetben határozott alapokon a kivetés az egyes zsidó községekre nézve és minden felakadás nélkül megtétethessék, melyeknek végrehajtására nézve az illető zsidó községek elöljárói annyira lesznek felelősek, hogyha a kivetést megtenni elmulasztanák, a községekre kivetett egész mennyiség az illető elöljárók vagyonaiból erőhatalom útján fog megvétetni. Nagyvárad, December 10. [1]850. Magyarországi cs [ászári] k[irályi] helytartósági ideig [lenes] Főnök ő Nagyméltósága megbízásából Józsa Péter BML IV B. 152. b. A Békési (Békés-Csanádi) cs. kir. Megyehatóság iratai. 3122/1850. Kézzel írt tisztázat. 'Az 1848-49-es szabadságharcban való részvételért a hazai zsidóságot egyetemlegesen (annak ellenére, hogy sokan császárhűek maradtak) több mint 2 millió forint hadisarcra ítélte Haynau császári generális. Ferenc József császár 1850. szeptember 20-án 1 millió forintra mérsékelte a büntetésül kirótt összeget, amelyet egy zsidó iskolai és tanügyi alap céljaira kívántak felhasználni. Az egyes hitközségek - a korábban fizetett türelmi adóhoz hasonlóan - közösen rótták le a rájuk kivetett kvótát. Az iskolai alap feladata rabbiképző és minta főelemi tanodák létesítése, valamint a szegény sorsú vak és siketnéma zsidó gyerekek intézeti nevelésének támogatása volt. 2 Az abszolutizmus idején Bács-Bodrog, Krassó,Temes és Torontál vármegyékből kialakított koronatartomány, amelyet közvetlenül a bécsi kormánynak rendeltek alá. 3 Az egymillió forintos iskolai alap felosztása: Abaúj megye 13 200, Arad megye 14 800, Árva megye 6000, Bács megye 22 000, Baranya megye 8400, Békés megye 3300, Bereg megye 17 000, Bihar megye 22 000, Borsod megye 19 000, Bars megye 12 000, Komárom megye 12 300, Csanád megye 5000, Csongrád megye 4000, Vas megye 25 000, Esztergom megye 4800, Gömör megye 400, Heves megye 18 600, Hont megye 1600, Hajdúkerület 4100, Jászság 2000, Krassó megye 3700, Liptó megye 5600, Máramaros megye 19 000, Nógrád megye 14 500, Nyitra megye 37 200, Sopron megye 25 000, Pest megye 73 000, Pozsony megye 80 000, Győr megye 12 000, Sáros megye 18 600, Somogy megye 11 600, Szabolcs megye 44 000, Szatmár megye 28 800, Zala megye 33 600, Torna megye 3200, Temes megye 4500, Túróc megye 5600, Tolna megye 18 000,Torontál megye 6000,Trencsén megye 24 000, Ugocsa megye 3300, Ung megye 17 000, Veszprém megye 36 000, Fejér megye 10 300, Mosón megye 10 000, Szepes megye 6000, Zemplén megye 35 000, Kassa 3200, Pécs 2200, Kőszeg 4000, Szabadka 5000, Újvidék 400, Buda 4400, Pest 169 200, Szakolca 1200, Szeged 10 400,Trencsén 2400,Temesvár 5200, Zombor 500. BML IV B. 152. b. 3122/1850. Kissé eltérő adatokkal közölte Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Bp. 1998. Reprint kiadás. 173-174.
