K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
Gyula Mezőberény Orosháza Szarvas Szeghalom Vésztő 1888 1880 1873 1863 1899 1927 A felsorolt egyleteken kívül még számos jótékony egylet működött. Többek között népszerűek voltak a Malbisch Arumim szegény, izraelita iskolás gyermekeket segélyző egyletek, amelyek célja, mint nevükből is kitűnik, a nehéz anyagi körülmények között élő diákok ruhával, tankönyvvel történő ellátása volt. A békéscsabai egylet eredeti alapszabálya 1894-ből maradt fenn 111 . Békésen 1895-ben alakult meg a Malbisch Arumim 112 . Békéscsabán működött még egy szegény izraelita menyasszonyokat segélyező egyesület, amely 1909-ben alakult 113 . Az 1894-ben alapult Békési Izraelita Betegsegélyző Egylet a megyében egyedüli volt a maga nemében. Pénzzel támogatta tagjait, ha hét napnál tovább tartott a betegségük 114 . A vallásos és nemzeti érzés ébrentartása és ápolása, a jótékonyság és önképzés - ezekkel a célkitűzésekkel hozták létre 1931 -ben a Békéscsabai Izraelita Leányegyesületet, amely céljainak elérése érdekében hazafias, vallásos és tudományos felolvasásokat, szórakoztató és önképző jellegű délutánokat és estélyeket rendezett 115 . Kulturális céllal alakult meg 191 l-ben az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) békéscsabai fiókja, amelynek elnöke dr. Révész Fülöp, a békéscsabai hitközségek történetének megírója, társelnöke, pedig dr. Silberfeld Jakab, a tudós főrabbi volt, akinek vallástörténeti, irodalmi és publicisztikai munkásságát a Zsidó Lexikon is megörökítette 116 . 1945 után a hitközségek újjászerveződésével ismereteink szerint Békéscsabán, Gyomán, Szarvason és Szeghalmon az egyleti élet is megindult. Néhány évi működés után, hitközségeikhez hasonlóan a kiépülő diktatórikus államrend nyomására (is) megszűntek 117 Jegyzetek 1 Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-1721. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam XII. Bp., 1896. 36. 2 Regesták Békés vármegye közgyűlési jegyzökönyveiből 1715-1795. In: Békésvármegyei Régészeti és MívelődéstörténelmiTársulat Évkönyve 1884/85. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Gyula, 1886. 109. 3 Acsády i. m. 282-283. 4 Karácsonyi János: Békésvármegye története. 1. k. Gyula, 1896. 398. 5 BML IV A. 1. b. 90/1770. 6 Karácsonyi i. m. 460. 7 Karácsonyi i. m. 398.; BML IV A. l.b. 1205/1799. 8 BML IV. A. 1. b. 1066/1808.; Ekkor az ország lakosságának 1,3%-át tették ki a zsidók. Varga László: A zsidó bevándorlás Magyarországon. Századok 1992/1. 59-79.
