K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
Adatok a békési zsidók történetéhez Mintegy másfél évszázadot ívelt át a békési zsidók története, amely a 18. század végén, vette kezdetét és a 20. század közepén zárult le. A második világháború súlyos veszteségei után újjászerveződött közösségek a kedvezőtlen politikai és gazdasági viszonyok miatt lassan feloszlottak. Tagjaik elhagyták a vidéki településeket, Budapesten vagy még távolabb, a határokon túl kezdtek új életet. • A török kiűzésével kapcsolatos évtidezes hadiállapot, a pestis, a kurucháborúk következtében a megye szinte minden települése elpusztult, a népsűrűség nem érte el a 2 fő/km 2-t. Az újranépesülő vármegyében az uradalmak elképzelései és a gazdasági viszonyok határozták meg a betelepülés mértékét. A zsidó népesség növekedése a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan haladt. A Békés megye területének 4/5-ét kitevő gyulai uradalom birtokosai 1840ig ellenezték a zsidók betelepedését. Ezért azok a közeli Várit (Gyulavári) „ülték meg". A kétegyházi és a szentandrási uradalom birtokosai nem gördítettek akadályt a letelepedők elé. Az 1720-as országos összeírás adatai is azt mutatják, hogy nem ez a vidék vonzotta a „Mózes hitűeket". Noha Acsády számszerű adatait ma már erős kritikával használhatjuk (a nála szereplő közel 2,6 milliós országos lakosságszámmal szemben 3,9-4,1 millióra becsülik az össznépességet), de az arányok mindenképpen jól tükrözik az állapotokat. Míg az országban 0,45%-ot, Békés megyében 0,03%-ot tett ki a zsidó népesség. 1 1728-ban, egy helytartótanácsi leiratra, amely a zsidók összeírását rendelte el, a megye válasza az volt, hogy Békésben egy Salamon nevű sör- és pálinkafőző él mindössze, az is Gyulán. 2 Az 1735-38-as összeírás is csak egy szeszfőzéssel foglalkozó családfőt jegyzett fel, aki Ausztriából érkezett. 3 Az elkövetkező évtizedekben is csak véletlenszerű, szórványos zsidó betelepüléssel találkozunk. 1746-banVáriban 6-an laktak 4 , de 1770-ben csak 2 családfőt írtak össze. Moyses Pair és Moyses Dávid, az Arad megyei Simándról érkeztek 5 . A vármegye népessége ekkor már meghaladta a 40 000 főt 6 . 1787-ben, a II. József által elrendelt népszámlálás idején (az országban 83 000 zsidót írtak össze) Gyulaváriban hét, Békésszentandráson egy család élt, összesen 28 fő. 1792-ben Békésszentandráson egy zsidó kocsmárost 7 , hét év múlva Váriban 15 és Kétegyházán egy családfőt írtak össze 7 . A népesség növekedése a napóleoni
