K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Egyesületek, hitközségek alapszabályai

BML IV B. 424. Békés vármegyei egyesületi alapszabályok. 722. Mezőberényi izraelita status quo hitközség alapszabálya 1885. Kézzel írt hitelesített tisztázat. Az 1867. évi XVII., ún. emancipációs törvényt követően a korábbi zsidó közösségek, amelyek közigazgatási feladatokat is elláttak, hitközségekké váltak, így kizárólag vallási, oktatási és jótékonysági tevékenységet végeztek. A megváltozott helyzet szükségessé tette jogi, szervezeti és működési rendjük tisztázását, melynek megoldására - bár Eötvös József akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére - összehívták a zsidó egyetemes gyűlést 1868 decemberére. Az 1869. február végéig tartó tanácskozás a hagyományokhoz, az ősi vallási előírásokhoz, szokásokhoz ragaszkodó ortodox és a haladó, vallási reformokat vállaló neológ irányzat között „végzetes szakadás"-t (J. Katz) eredményezett. Kialakult egy harmadik irányzat is, amely a kongresszus előtti állapothoz ragaszkodott, melyet neve is mutat: status quo ante (az előző, a korábbi helyzetnek megfelelő állapot). Míg a vallási reformokat elfogadó irányzat működését az 1869. június 14-én szentesített kongresszusi szabályzat, az ortodox irányzatét a 26 91511871. évi v. k. m. rendelet szabályozta, a status quo hitközségek véglegesen csak 1928-ban nyerték el a 35 847-11. sz. v. k. m. rendelettel a hivatalos jogállást. A különböző irányzatok egymás mellett élése számos problémát vetett fel, amelyet időről időre rendeletekkel szabályoztak. 1888ban adta ki Trefort Ágoston az 1191. sz. v. k. m. elnöki rendeletet az izraelita hitközségek ügyeinek és az anyakönyvvezetésüknek szabályozása tárgyában. Ez kimondta: „Az izraelita hitközségek helyi alapszabályaikat vagy a kongresszusi, vagy az ortodox szervezeti szabályzatnak, vagy pedig a status quo ante állapotnak megfelelően állapíthatják meg, de kötelesek azokat tudomás, illetve a bemutatási záradékkal való ellátás végett hozzám bemutatni."A mezőberényi status quo hitközségnek 1904-ben készült újabb alapszabálya. 1944-ben már a kongresszusi irányzathoz tartozónak vallotta magát. 1 Rabbinak csak azt lehetett alkalmazni, aki magyar állampolgár volt, és legalább négy gimnáziumi vagy reáliskolai (esetleg polgári) osztályt sikerrel elvégzett. 41. A Békési Izraelita Betegsegélyező Egylet alapszabályai Békés, 1894. április 30. 1. § Az egylet neve és székhelye Az egylet címe: „Békési izr. betegsegélyző egylet." Székhelye : Békés város. 2. § Az egylet célja 1. A megbetegedett rendes tagot, tekintet nélkül vagyoni állapotára, betegsége tartama alatt pénzsegélyben részesíteni. 2. A beteg rendes tagnak hogylétéről személyes meggyőződést szerezni. 3. Az elhalálozott tagnak végtisztességén testületileg megjelenni. 3. § Az egylet tagjai Az egylet tiszteletbeli, pártoló és rendes tagokból áll. Tiszteletbeli tagja az egyletnek mindenki lehet, ki magának az egylet alakításában, vagy fenntartásában kiváló érdemeket szerzett, és a választmány által a közgyűlés jóváhagyásával ezék sorába beválasztatott.