Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Áprilisi törvények kihirdetése Békés megyében
képviselői, mire nézve az utóbbi napokban kihirdetett új tförvény]cikkek után kétségük van, s kívánták e kétségüknek eloszlattatását. Nem is késett a felvilágosítás — meríttetvén ez mindenütt a már érdekelt törvénycikkeknek vitatkozás nélkül értelmezhető szövegéből. Azonban maradtak fenn esetek, hol a megye döntőleg nem határozott, hanem egyedül az illető minisztérium eleibe terjesztést mondá ki végzése által részint azért, mert itt a közelebb alkotott t[örvény]cikkek következtében pótló intézkedésre van szükség, ami körül az egész országban egyességnek kell uralkodni, és ez csak felsőbb rendelet által eszközölhető, részint pedig azon oknál fogva is, hogy ami talán külön- bözőleg fogna magyaráztatni, arra nézve mindjárt kezdetben azoktól jöjjön a határozat, kik a törvények hű végrehajtásáért felelősek, és ezáltal is lehetőlegeleje vetessék minden ingerültségnek. Az általánosságban említett esetek következők: 1. A szőlő kilenced kiadandó-e jövendőre is, vagy sem? Miután az 1848/49-ik te. és ennek értelmében kelt táblai határozat szerint csak oly úri kilenced van eltörölve, ami úrbéri birtok után teljesíttetett a földesúr javára, nem szenved kétséget, hogy e szőlőkilencedre nézve egyedül az dönthet, hogy a szőlőt úrbéri földterületnek lehet-e venni vagy sem? Békés megyében a régibb szőlők mindenütt befoglalva vannak az úrbéri táblákba, és ugyanott ki van téve utánok, hogy a kilenced természetben adatik. Az újabbakra nézvést pedig közönségesen tudatik, hogy azok a közös legelőből adattak ki a jobbágyoknak földesuruk által. Egyedül a szenttornyai puszta az, hol a megyében majorsági földből kihasított szőlők találtatnak, a többi szőlőket a megye ugyanazon egy természetűeknek, és a fentebbi adatok alapján úrbéreseknek tekinti. S így lévén itt hitelesen ismerve a megyében szőlővel beültetett földek mennyisége, ehhez képest a szőlőkilenced fizetésére nézve felsőbb határozat kéretik. 2. Miután a jobbágy az ugarföld terméséből kilencedet nem adott, de ezen mentessége miatt ugarján legeltethetett a földesúr, a jobbágy pedig nem élhetett viszonossággal, most már, midőn az úrbéri kilenced általában el van törölve, a legeltetésbeli ezen egyoldalú gyakorlat fennállhat-e továbbá is a legelőbeli közösség esetében, vagy ha nem állhat fenn, minő gyakorlatnak kell létezni jövendőre? 3. Miután a jobbágyok szabad polgárokká lettek, a végrendelet nélküli magva- szakadás esetében kit illetnek a hátramaradt vagyonok? A szabadságot és jobblétet eszközlő törvény célzatainak hű és gyors teljesítetése szükségessé teszi azt, hogy a jelen pontokra kiadandó miniszteri határozatok köztudomásra juttatás végett a megyéhez minél előbb leküldettessenek. Kelt az 1848-ik évi május 6-án Gyulán tartatott állandó bizottmányi ülésből. /:Békés megye közönsége:/ Tormássi sk. BMLÁll. Biz. ir. 39/1848. — Vö. 22. sz. dokumentummal! 97
