Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig

meg, sokszoros éljenkiáltással megszakított beszédében többek közt kifejezé a feletti örömét, hogy a legújabbi események által gyermekkora ótai imája teljesült, s hogy ő az első, ki Békésmegye népének közgyűlésre meghívását eszközölheté stb. Ezután felolvastatott követ uraknak, kik magokat már a nép követeinek is mondák, jelentése a még jelen országgyűlésen bevégzendő 6 tárgy iránt, s a 3 törvénycikkely, mik ő föl- sége megerősítése alá legközelebb felterjesztettek. Szólott ezután báró Wenckheim László, s beszédéből megemlítendőnek hisszük, miszerint minden úrbéri járandóságokról lemondván, kijelenté, mikép annak, hogy ez csak most teszi, midőn az iránt a törvénycikk már csak ő fölsége megerősítését várja, oka egyedül abbeli félelme volt, hogy zavarokra s erőszakra ne szolgáltasson okot oly helyen, hol ilyen áldozatra a földesúr nem lett volna hajlandó; felszólította a népet rendtartásra, kijelentvén, hogy Pest városának ő maga is beírt őre, s végre, hogy a népben bízva, bár felszólíttatott, nejöjjön most a parasztok közé, mégis eljött, mert itt született, s a néptől, tudja, nincs oka félni stb. Utána Szeghő táblabíró szólt, előadván: hogy Békésvármegyében bold, emlékezetű barátja Rosti Alberttel ő volt az az egyetlen, ki nemesi birtokától már eddig is adózott stb. indítványozá követeinknek utasításul adni, hogy a képviseletet minél szélesebb alapra építsék, s hogy a nép fenntartja magának, az ez iránt most hozandó törvényt a legközelebbi országgyűlésen bővíteni vagy módosítani. Elfogadtatott. — Ekkor első alispán úr felolvastatá gr. Batthyányi L[ajos] ministerelnök hivatalos levelét, ,a törvényhatóság elnökéhez’, melyben ez a csend és rend fenntartása iránt felelőssé tétetik, s ennek nyomán egy választmányt vélt kinevezendőnek, mely a f. hó 27-én tartandó évnegyedes gyűlésre javaslatot adjon az iránt: mikép kelljen a nemzetőrség országos felállításáig is a csend és rendet fenntartani? s felszólítá a jelenlevőket, hogy e választmányba tagokat ajánljanak. Stummer Lajos ügyvéd s a gyulaiak vezetője elnökül alispán urat kéri föl, s többeket nevezett, kik mind harsány tetszés- nyilvánítással elfogadtattak. Előmutatott még első alispán úr a m. k. helytartóságtól is az előbbenihez hasonló tartalmú levelet, amelyet azonban, miután magát csak a felelős ministerelnök irányában érzé felelősnek, szükségtelennek tartott felolvasni, a miben a gyűlés meg is nyugodott. Végre Stummer L[ajos] a néphez szólt: „Önök közül, úgymond, körültem összeseregelve, már ma a város házánál ezeren ünnepélyes esküt tettek, hogy a rendet fenntartják, mind a mellett indítványozom, hogy ez esküt, ha önöknek úgy tetszik, most itt mindnyájan vidéki testvéreinkkel újítsuk meg, s felkérem alispán urat, hogy azt előttünk elmondani szíveskedjék. Megtörtént. Isten szabad ege alatt az alispán után ezeren mondottuk el az ünnepélyes esküt: mikép Isten bennünket és ügyünket úgy segélje, amint a közcsendet és rendet mind magunk fenntartjuk, mind másokkal fenntartatni fogjuk. Ezzel a gyűlésnek vége lön. —

Ekkép megadta isten népének a szabadságot s egyenlőséget, s azt többé tőle nem veszi el semmi hatalom.

Pesti Hírlap, 1848. április 2. 17. sz. 287.

1 így, Táncsics

2 így, Batthyány

1 így, Petőfi. A verseim mai írásmód szerint: Nemzeti dal