Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig

összeforrásunk bármily sorsban örök, - életben és halálban elválaszthatatlan leend, - Isten minket és ügyünket úgy segélje!

Kelt mint fentebb.

Jegyzetté és kiadta Szakái Lajos7 e[lső] aljegyző.

BML Ideigl. Biz. ir. Az 1848. március 22-i rendkívüli népközgyűlés jegyzőkönyve.

Oláh György egy más szövegű ünnepélyes nyilatkozatot közöl könyvében; ennek eredeti irata nem maradt meg. Nem a közölt dokumentum, hanem a Pesti Hírlap 1848. április 2- i számában közölt cikk alapján ismertette a népközgyűlés lefolyását. Az abban közöltekre vonatkozó iratok szintén hiányoznak (Oláh I. 56-58.)

A jegyzőkönyv mellékleteként megmaradt a királynak küldöttfolyamodvány fogalmazványa. A dokumentum szövegét a fogalmazvány felhasználásával kiegészítettük. A / .../-tál jelzett szövegrészek kiegészítése a fogalmazvány alapján sem volt megoldható.

1 Szombathelyi Antal Békés megye első alispánja 1846. július 27.-1849. július 11. között, majd a megye kormánybiztosa a szabadságharc végéig (Oláh 1. 139., II. 311.)

2 Ma a polgármesteri hivatal épülete, Gyula, Petőfi tér 3.

3 Eredetileg a népközgyűlés tárgya a megye csatlakozása lett volna a pesti forradalomhoz.

4 A megye követei, Tormássy János és Tomcsányi József által küldött iratok már az országgyűlés küldötteinek bécsi útja (1848. március 15-17.) utáni állapotot tükrözi (Batthyány miniszterelnöki kinevezése és az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok. Vö. Urbán 1986. 18-45.).

5 A pozsonyi országgyűlésen résztvevő követek 1848. március 14-én kelt nyilatkozatukban, amelyet az ország közvéleményéhez intéztek, a sajtószabadság kivívását, az úrbéri viszonyok megszüntetését és a nemzetőrség megszervezését célzó törvények megalkotását tartották legfontosabb feladatuknak. (KLÓM XI. 659.)

6 Gróf Károlyi György

7 Szakái Lajos (1816-1875) megyei főjegyző. 1843-tól állott Békés megye szolgálatában, mint aljegyző, 1848. június 24-én választották meg főjegyzőnek, s e minőségben működött 1849. augusztus 16-ig (Oláh 1. 140.,Dankó 1961.7.). 1860-ban újra a megye főjegyzőjévé választották, ekkor azonban már nem vállalta a hivatalt. 1849. augusztus 16-a után gazdálkodott, Gyula város közéletében hasznosította - a lehetőségek között - közgazdasági ismereteit (Dankó 1961.10—11.). 1865-ben Békés város országgyűlési képviselője, amit Wenckheim Béla unszolására vállalt el (Dankó 1961. 12.). Szakái Lajost népszerű költőként is számon tartotta kora. Verset írt az áprilisi törvények kihirdetésének ünnepére, majd a szabadságharc alatt írt, Békési toborzó című, általunk is közölt versét a megye kinyomtatta. Gyulai vendégszerető házában Sárosy Gyula, Erdélyi János és mások mellett 1849 júliusában Petőfi Sándor is megfordult. (A Jókai u. 4. sz. házon ma emléktábla hirdeti a szabadságharc költőjének látogatását - Czeglédi 1961. 10., 28.). írói hajlama, kitűnő stílusa az általa fogalmazott iratokban is tükröződik. (Irodalmi munkásságát ismerteti Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében. A XVI. századtól a XIX. század derekáig. Békéscsaba, 1985. 118-140.)

56