Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
Végeztetett Öröm sugárzó lelkesedéssel fogadja ezen képviseleti testület az alkalmat, mely szerént azon szerencse jutott számára, hogy amitől eddig a magyar alkotmány fennállása óta — a nemzet kiváltságtalan osztálya megfosztva volt, a közös haza ügyéről tanácskozni s intézkedni neki is megadatott - s miután a felolvasott 12 reformpontokat olyanoknak találná, melyek általában a közügy és különösen saját érdekünk előmozdítására is leghathatósb sikerrel szolgálhatnak — azokat hazafiúi buzgósággal üdvözli, egy szóval—lélekkel magának vallja s azok pártolása s előmozdítására részéről minden a békés átalakulás útján kifejthető ügyekezetet s tehetséget, készséget felajánlja, ugyanazért mindenekelőtt az elnöki felhívás szerénti küldöttséget ezennel közértelműleg elhatározza. 406. Annak folytában Elnök úr azt javallja, hogy a gyulai gyűlésre egyes küldöttek ne neveztessenek, hanem általában az egész képviseleti testület megbizassék a küldöttségbeni részvételre — melynek az légyen feladata, kijelenteni ama gyűlésen, miként Csaba községe a pesti 12 reformpontokat egészen magáévá tévén — azokat egész szívvel pártolja és pártoltatni kívánja — kinyilatkoztatván azonfelül azt, hogy a megyében a rend és béke legfőbb biztosítéka lenne a szabadság diadalának - Békéscsaba közönsége — maga kebelébe a rend és békét fenntartani kívánja és fogja, azon esetre, ha magunkat vagy vagyonúnkat, külső erőszakok ellen által menni kellenek, városunk körébe helyi őrseregről sajátlag is intézkedni készek lévén. Mely elnöki javallat közértelműleg elfogadtatott. BMLBcs. rnv. ir. Képvist. jkv. 405—406/Í848. március 20. (2i.) Rövidítve közölve: Oláh I. 78-80. 1 A jegyzőkönyv tisztázati példányában dátumként március 21-e szerepel. A szövegből azonban kiderül, hogy a jegyzőkönyvi bejegyzések március 20-án történt eseményéről tudósítanak. Ezzel a dátummal szerepel a történeti irodalomban is (Oláh 1.78., Virágh 1970.78.) A tisztázatban valószínűleg elírás történt, mert a Pesti Hírlap tudósítása szerint ekkor népgyűlés volt. 2 A nevek írása így, helyesen Kossuth, Batthyány 5/a Gyula, 1848. március 22. A Gyulán tartott megyei népközgyűlés jegyzőkönyve 1848-ik évi március 22-ik napján Szombathelyi Antal1 első alispán elnöklete alatt, a megye tisztikarának, számos birtokosainak, úgy többi minden rendű s rangú lakosainak, mint elnökileg előre meghívottaknak megszámlálhatatlan tömegbeni jelenlétében, Gyulán, a megye udvarán2 nyilvánosan tartott Békés megyei rendkívüli 52
