Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

D. Nagy András, Hankó József: Az 1848–49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei

végrendeletükben házukat óvoda céljára hagyták és az óvoda fenntartására 32 hold földet, valamint 20 ezer korona készpénzüket hagyományozták.

Szigetszentmiklós

Komáromy Alajos 1848/49—es honvédhadnagy (Gyula, 1825—Szigetszentmiklós, 1904.) A Nemzeti Színház művésze volt. Epesapja, Miklós, Németgyula jegyzője. Házuk a Jókai út 19. sz. alatt állott. Asztalos mesterséget tanult, majd 1845—ben belépett Pázmán Mihály társulatába színésznek. A szabadságharc kitörésekor beállott honvédnek. A debreceni „vörös pántlikások” csapatában harcolt és Kossuth dicséretét is kiérdemelte. Vitéz katona volt, számos csatában vett részt, főhadnagyi rangot kapott. A forradalom leverése után rangjától megfosztva besorozták honvédnek az osztrák hadseregbe. Az 1850—es évek elején Csernovits Péter mácsai földbirtokos kiváltotta az osztrák katonai szolgálatból. Milánóból tért haza, és újra színpadra lépett. 1887. júliusában Gyulán 62 évesen a Korona Vendégfogadó színpadán a Thália Színész Szövetkezet művészeként búcsúzott a színpadtól és szülővárosától. Életét így foglalta ősze: Húsz évig voltam gyermek, három és fél évig katona, harmincnyolc és fél évig színész. Ezután szerény hajlékában, szerető családi körben unokáinak és emlékeinek élt.

Újkígyós

br. Meszéna Ferenc hadmérnök (Milánó, 1819—Újkígyós, 1902). Vagyontalan, főnemesi származású, apja császári tiszt, aki részt vett a napóleoni háborúkban, amelyért Mária Teréziától rendet és bárói címet kapott. A tulmi utász tiszti iskolán végzett, 1848 tavaszán vezérkari főhadnagy, június 19—tői százados a 3. honvédzászlóaljban. Szeptembertől Perczel Mór tábornok vezérkari tisztje, és október 19— én őrnaggyá léptetik elő, decemberben már vezérkari főnök ugyanannál a hadseregtestnél. 1849. március 15—én alezredessé lép elő és a 2. hadtest vezérkari főnöke. Június 26—án lemond beosztásáról és áthelyezik a Közép Tiszai hadsereghez. Karán- sebesnél tette le a fegyvert 1849. augusztus 19—én. Aradon 12 évi várfogságra ítélik, de 1855-ben kegyelmet kapott. Szabadulása után postamester lett Újkígyóson. Kedves, rendszeres vendége volt a gr. Wenckheim családnak. Az Erkel szoborbizottság felhívására azonnal 1 forint pénzadományt küldött szerény fizetéséből. Sírját az önkományzat gondozza.

255