Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

D. Nagy András, Hankó József: Az 1848–49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei

és hazatért Körösladányba, ahol gazdálkodott: a lótenyésztés volt a kedvenc foglalkozása. 1851—ben megalakították a politikai körként is működő Csákói Vadásztársaságot, amely Békés és Bihar megye haladó főurainak gyülekezőhelye volt. Ok is segítették a magyar alkotmány visszaállítását és egyengették a kiegyezéshez vezető utat. Bátor kiállású, egyenes ember volt, még az ellenségei is lovagias, korrekt embernek tartották. 1860-ban újból ő a megye főispánja. Az 1865. évi országgyűlés idején harmadszorra is kinevezték főispánnak. 1867-ben az Andrássy kormány belügyminisztere, majd 1871—79-ig — haláláig — a király személye körüli miniszterként tevékenykedett. A társaságot ugyan kedvelte, kiváló táncos volt, dé nem házasodott meg. Vesebeteg volt. Gyulán a szobra halála után 10 évvel a Göndöcs kerti pavilon szoborfülkéjébe került, onnan a Békés megyei takarékpénztár (ma KOVIZIG székház) előtti térre. Innen fémgyújtő gyerekek elvitték a MEH-hez a Rákosi korban. A mellszobor Stróbl Alajos szobrász alkotása volt. A sírhelyen ennek márványba vésett változata ma is megvan.

br. Wenckheim László (1814—1879). (Béla öccse.) Mezőgazdász —lótenyésztő. Rövid ideig Budán a Helytartótanácsnál működött, majd Békés vármegyében a közügyekkel foglalkozott. Külföldi utazásai után Körösladányban vezette birtokát, ahol a lótenyésztést emelte magas színvonalra, mintagazdaságot tartott fenn, 1848 tavaszán Gyulán az úrbéri viszonyok tövényes megszüntetésének vívmányát legelőször ő hirdette ki. Mint az állami vízszabályozások kormánybiztosa is tevékenykedett. 1860—ban a Békés megyei Gazdasági Egyesület egyik létrehozója, 1869-től elnöke. 1863-ban a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesület egyik alapítója. A Hosszúfoki Armentesítő Társulat elnöke is volt. A két testvér és más családtagok földi maradványait 1936-ban közös koporsóba helyezték, de gonosz kezek széthányták az egész sírkamrát.

Mezőberény, Refomátus temető

Bonyhai Benjámin (Füzesgyarmat, 1805—Mezőberény, 1855. IX. 9.) ügyvéd, megyei árvaügyi főszámvevő, 1848/49-es honvédtiszt. A mezőberényi városházán jegyző, majd megyei képviselő. A kortársi hagyomány szerint Petőfivel együtt jöttek a megyegyűlésre. (Édesapja Bonyhai Sándor református lelkész volt Füzesgyarma- ton). Sírja ismeretlen.

Sarkad, Református temető

Veress Ferenc ref. lelkész (Békésszentandrás, 1791. XI. 17.—Sarkad, 1849. VIII. 19.). Felesége: Vetési Mária. Veress Ferenc 1823-ban lett Sarkad lelkésze; felsőbb engedéllyel orvosi gyakorlatot is folytatott. Az 1848-as forradalom előtt reformlakomát rendezett, az ellenzék minden megmozdulásában részt vett. A fegyveres felkelés kitörésekor két fiát, Sándort és Ferencet maga vitte fel Pestre, hogy a honvéd seregbe állhassanak. Lelkesítő, toborzó beszédeire 150-en honvédnek, 250-en nemzetőrnek

253