Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
D. Nagy András, Hankó József: Az 1848–49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei
arannyal segélyezte a római katolikus egyházat. Sírját a helytörténeti szakkör és az önkormányzat gondozza. A település szoborállítással akar tisztelegni emléke előtt. Dunaújváros Rosty Pál (1830-1874). A Károlyi huszárok kapitánya volt. 1848-ban minisztériumi tisztviselő volt, beállt a Károlyi István Pest megyei főispán által szervezett huszárezredbe, és 1848 őszétől a fegyverletételig itt szolgált. A fegyverletétel után Münchenbe menekült, ahol egyetemi tanulmányokat folytatott, majd Párizsba költözött. 1853-ban tért haza. 1856—1859-ig Amerikába utazott, ahol sok fényképet készített, amelyeket az OSZK őriz. Az MTA tagja. Nőtlen volt. A sírja Dunaújvárosban található. (Rosty Albert Békés megyei másodalispán fia volt, aki 28 esztendőt dolgozott Gyulán. Lányai: br. EötvösJózsefné és Trefort Ágostonná. Birtokai: Szen- tetornyán és Csabacsiidön voltak.) Geszt Dipold Antal (1814—1868) honvéd ezredes. Vagyontalan, polgári származású magyar családból származik. 1829-től tiszti növendék az 5. tüzérezrednél, 1846-ban főhadnagy a 7. könnyúlovasezredben. 1848—tói százados a 6. honvéd zászlóaljban, októbertől őrnagy, e zászlóalj parancsnoka. 1849. július 16-tól ezredes, hadosztály parancsnok a világosi fegyverletételig. Aradon 18 évi várfogságra ítélik, Olmützben raboskodott, 1856—ban kiszabadult és ettől fogva haláláig a Tisza család vendége Geszten. A Bihar megyei honvédegylet tagja. Sírja a geszti temetőben ma is megtalálható. Tisza család sírhelye A szülők: Tisza Lajos (Nagyvárad, 1798—Geszt, 1856) cs. kir. kamarás. Császárbarát, főispáni helytartó. Felesége: gr. Teleki Júlia. Gyermekeik: Tisza László (1829—1902) 1848 elején királyi táblai felesküdt jegyző (jurátus). Március 15-e után beállt nemzetőrnek, később mint főhadnagy a Nádor huszárokhoz, majd a Miklós huszárezredbe lépett át. 1848 végén Mórnál 17 sebbel maradt a csatamezőn. A szabadságharc után Berlinben és Párizsban egyetemi tanulmányokat folytatott. 1852-ben visszatért Erdélybe és gazdálkodott. 1860-ban bekapcsolódott a politikai életbe, 1866-tól országgyűlési képviselő. Éveken át a véderőbizottság és a honvédegylet központi választmányának elnöke volt. Tisza Kálmán (1830—1902) politikus, miniszterelnök, nagybirtokos. Az MTA tagja. 1848-ban a Batthyány kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazó. A Honvédelmi Bizottmányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. 1860-ban visszautasította a Bihar vármegyei főispáni tisztséget. Az 1861. évi országgyűlésen a képviselőház alelnöke. 247
