Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A szabadságharc végnapjai Békés megyében
emlékezett vissza erre az epizódra s megerősítette annak eképen megtörténtét. Knézich házigazdája, Czégényi István, aki szemtanúja volt a jelenetnek, felszedte a markolat nélküli kardot, hazavitte házába, hol a hatvanas évek elejéig rejtve tartván, átadta azt id. Mogyoróssy Jánosnak, aki a gyulai múzeumot kezdte akkoriban alapozni.1 A Knézich tábornok markolat nélküli kardja ma is a múzeumnak egyik legértékesebb ereklyéje. [...] A lefegyverezés délelőtt 10 óráig tartott. Ennek befejezése után az oroszok beengedték az osztrák katonákat a várkertbe, átadták nekik a honvédtiszteket és az ezektől elvett fegyvereket. Az osztrákok Világos óta, különösen pedig Gyulán átszenvedett megszégyenítésük hatása alatt valóságos brutalitással vetették magukat a honvédtisztekre; közülük azokat, akik előzőleg az osztrák hadseregben szolgáltak és onnan léptek át a magyar hadseregbe, egytől-egyig vasra verték és valamennyi honvédtisztet részint kocsikon, részint gyalog útnak indították Aradra, hol is azután valamennyit a várba bebörtönözték. Igen sok honvédtisztnek azonban módjában volt a gyulai lakosság segítségével megszökni, amiben különben a muszkák is elősegítették őket. Ezek a szökevény honvédtisztek azután hosszú ideig bújdostak a pejréti s oláhréti nádasokban és a Gyula városát környező akkori időkben még óriási erdőségekben. A zömük végleg megmenekült, de voltak, akiket elfogtak és utólag állították őket az aradi haditörvényszék elé. A gyulai polgárság, dacára annak, hogy a többszörös rekvirálás kiürítette éléskamráikat, az Aradra szállítás előtt élelmiszerekkel, ruhaneműkkel bőségesen látta el és sír- va-zokogva kísérte a honvédtiszteket a Farkashalomig, sőt azon túl is végzetes útjukra, amelynek gyászos befejezése a dicső tábornokokra nézve tudvalevőleg október hatodika, a többire pedig a josefstadti, olmützi, vagy a kufsteini katonai fegyház lön. [...] Kóhti 1929. 53-55. 1 Czégény Istvánné Borotvás Terézia 1874. tavaszán adta át a híres ereklyét a gyulai Békés megyei Múzeumnak (Békés, 1874. április 5. 111. évfolyam 14. szám) 107. 1849. augusztus 23. Wilhelm von Montenuovo cs. kir. vezérőrnagy jelentése Haynaunak Gyula, 1849. augusztus 23. 3/4 2 órakor A kapott magas parancs értelmében tegnap este bevonultam ide a dandárral, és a helység alatt táborba szálltam. 235
