Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése Békés megyében
köriratban értesítette a Debrecenben történtekről és kormányzóvá választásáról (BML All. Biz. ir. 551/1849.) Szombathelyi Antal a megye városait és községeti egyenként megkeresve intézkedett az ünnepélyes kihirdetésről. A megyeszékhelyen, Gyulán április 29-én tartott ünnepségről jegyzőkönyvi bejegyzés nem maradt meg az iratokban. Oláh György közli Szombathelyi Antal tárgyban tett jelentését, amelyet a Közölöny 1849. május 5-i számában Kossuth leközöltetett. (Oláh II. 296-291.) A május 4-i számban Kossuth tudósított a gyulai ünnepélyes kihirdetésről, méltatta a sérült honvédek ápolására és az özvegyek, árvák támogatására felajánlott anyagi támogatásról szóló határozatot, és az önként jelentkező „50 egynéhány ” újonc belépését a honvédségbe. Egyben a nemzet háláját tolmácsolta az ünnepség résztvevőinek áldozatkészségükért. (KLÖM. XV. 194.) Iratok csak az ünnepség megyei költségeiről maradtak meg (megyeháza dekorációja, kivilágítása). - BML Védbiz. ir. 908/1849., Áll. Biz. ir. 722/1849. 95. Gyula, 1849. május 10. A megyei állandó bizottmány jegyzőkönyvébe iktattatja a Függetlenségi Nyilatkozatot 551. Olvastatott az ország kormányzójának f. é. áprilfis] 20-án 5907. szám alatt a megyéhez intézett hivatalos levele, következő tartalommal: ,,A haza megmentésében sikeres elhaladás, mellyel lelkes hadvezéreink és vitéz hadseregünk a nemzetet megörvendezteté: A Habsburg-Lotharingeni ház folyton folytatott hitszegő zsarnoksága, mely annyira vetemedett, hogy miután hazánkat a legistentelenebb módon vérbe, lángba borítá, a becsületes kiegyenlítésnek minden lehetségét kizárva, március 4-kei s 6-kai manifesztumában' Magyarország területi épségének eldarabolását, álladalmi léteiének eltörlését, s a magyar nemzetnek az élők sorából kiirtását megkísérteni nem iszonyodott, s ekként a közte s a magyar nemzet között fennállott kötelékeknek minden szálait saját kezeivel szétszaggatta: A nemzetgyűlésnek természetes kötelességévé szabta ki, hogy tovább nem késsék innepélyes határozattal szentesíteni a magyar álladalom önállását, szabadságát s függetlenségét, s a Habsburg-Lotharingeni házat trónvesztettnek és száműzöttnek nyilatkoztatni. Tartozott ezzel a nemzetgyűlés Istennek, tartozott a hazának, jognak, erkölcsnek s a szabadság, és civilisatio tekintetének. Tartozott azon tekintetnek, hogy míg a nemzet bajnok védei2 a hazáért vérüket ontják, a Habsburg ház istentelen ármányaival e nemzet testében mérget ne terjeszthessen. 219
